A SCHWEIDEL CSALÁD EMLÉKEZETE A HALÁSZ-KASTÉLYBAN

Október 6-án az aradi vértanúkra, különösen is Schweidel Józsefre emlékeztek a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A kastély vendége volt Schweidel József két dédunokája, Kirtsch Annamária és Szabóné Kircsfalusi Katalin valamint Demeter Zsófia történész, akik személyes és szakmai megközelítésből emlékeztek a kiváló honvéd vezérőrnagyra.

Szombaton délután 3 órakor a kápolnásnyéki Halász-kastély előtt álló családi keresztnél vette kezdetét a megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással, áldást mondott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Ezt követően a kastély zsúfolt termében L. Simon László országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, egyben bemutatta azt a Schweidel-poharat, amely mostantól a kastély állandó kiállításának gyűjteményét gazdagítja. Hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy emlékezzünk, és a haza hőseit mindig merjük példaképként állítani magunk elé.

Kirtsch Annamária előadásában felidézte Schweidel József alakját, szépapjára emlékezve kiemelete, a család mindig tisztelettel és büszkeséggel emlékezett rá – akkor is, amikor ezt nem nézték jó szemmel – de sohasem kérkedtek, dicsekedtek hős felmenőjükkel. Megható és szívmelengető pillanatokat idézett fel a családi legendáriumból. Demeter Zsófia történész szakmai megközelítésből világította meg a hős aradi vértanú pályafutásának kardinális pontjait.

A rendezvényt megtisztelte látogatásával a Vörösmarty Társaság, akik a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai keretében látogattak el a kastélyba.

Kiállítás megnyitó ünnepség

A Velencei -tavi Kistérségért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt

2018. OKTÓBER 13-ÁN 11 ÓRÁRA

A

PUSZTÁK ARANYA
A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS HITELES MÁSOLATAI
és
LÁSZLÓ GYULA
A HONFOGLALÁS KORÁT BEMUTATÓ GRAFIKÁI

című kiállításának megnyitó ünnepségére a kápolnásnyéki Halász-kastélyba.

 A kiállítást megnyitja:
LEZSÁK SÁNDOR
az Országgyűlés alelnöke 

Köszöntőt mond:
L. SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

 A kiállítás
2018. OKTÓBER 13-TÓL DECEMBER 31-IG
látogatható.

 

 Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.
+36 21 292 0471

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dombormű avató ünnepség

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt

2018 október 12-én 15 órára

PROHÁSZKA OTTOKÁR

születésének 160. évfordulója tiszteletére

a Fejér Megyei Közéleti Emlékfalra
kerülő dombormű avató ünnepségére
a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjába. 

ELEK IMRE
szobrászművész alkotását felavatja:

SPÁNYI ANTAL
megyéspüspök 

Köszöntőt mond:
L. SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

Prohászka Ottokár életművét méltatja:
MÓZESSY GERGELY
az Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója

 

A dombormű elkészítését támogatta: MÁD-OIL Kft.

Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.
+36 21 292 0471
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szobrot avattak és a megyei borverseny díjazottjait ünnepelték

A természet idén is csodás évjárattal ajándékozza meg a borkedvelőket – vetítette előre szakmai előadásában a Szőlészet ünnepén a szakember. Volt sok napsütés és csapadék is, amelynek eredménye remélhetőleg a következő megyei borversenyen már látszódni fog. Ezúttal azonban még a korábbi kamarai megmérettetés eredményeit ünnepelték a megye borászai a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Ahol szoboravatással kezdték a napot. Egy kétszáz éves kovácsoltvas kereszt ihlette L. Simon László szervezőt arra, hogy a Fejér megyei borász-élet elkötelezett támogatójaként és résztvevőjeként felállíttassa azt az emlékművet, amelynek otthona – a kápolnásnyéki Halász-kastély – mostantól minden esztendőben a legjobb megyei borok ünnepének helyszíne is lehet. De kezdjük az elején: az országgyűlési képviselő egy régiségvásáron látta meg a cirádás keresztet, amely az alapja, pontosabban teteje lett annak a szobornak, amelynek elkészítésére a kápolnásnyéki Richter Ferenc szobrászművészt kérte fel. A szobrot – egy szőlőindákkal átölelt oszlopot, tetején a kereszttel – szombaton avatta fel a kastély parkjában, Győrffy Balázs országgyűlési képviselő társa, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke segédletével. Az eseményt hagyományteremtő célzattal rendezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezete és a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány, mégpedig azért, hogy díjazza annak a megyei kamarai borversenynek az 56 résztvevőjét, akik között pezsgőgyártókat és borkészítőket is találhatunk. Ez alkalommal tíz aranyérmest, valamint több ezüst és bronzérmest köszöntöttek a díjátadón, amelyen a legjobbak a most felavatott szobor kicsinyített mását kapták emlékül, melyet Győri Ilona keramikus készített.


Az eseményen a szakemberek előadásokat is meghallgathattak – mielőtt megkóstolták volna egymás versenyeztetett borászati alkotásait. Mészáros Kálmán, a Nébih Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának vezetője arról beszélt, előzetesen mi várható az idei évjárattól. – A 2018-as év februárjában, márciusában arról beszéltünk, hogy el fog fagyni a szőlő a nagy hideg miatt. Mindenki várt. Ezzel ellentétben a rügyek nem fagytak el, sőt, a hirtelen beindult vegetáció és a nagy meleg miatt szinte a második permetezéssel kezdtünk – emlékezett vissza az év elejére a szakember. Idén 20 százalékkal több termés érett, a szőlőtermesztési munkásokból azonban nem lett több – a szakemberhiány tehát a tőkék mellett is éreztette hatását. Az előadásból kiderült: a nagy meleg után jó volt a virágzás, a folyamatos meleg miatt pedig optimális feltételek alakultak ki ahhoz, hogy jó termésalap képződjön. Amelyet még a Medárdkor érkezett negyvennapos eső sem tudott elmosni. A sok fürt a jó termés ígéretét hordozta magában, amelynek reményét kezdik visszaigazolni a két-három héttel korábban szüretelt korai fajták minőségi eredményei. Persze a borászok félelmei még nem múlhattak el, ott vannak még a közepes és késői fajták, melyek kapcsán továbbra is van min izgulni. – Az első borok azonban készen vannak, büszkén állíthatjuk, hogy az idei év megint szép lett – fejezte be előadását a szakember.

Az aranyérmes borok a következők:

Molnár Borház, Mór, Generosa 2017
Molnár Borház, Mór, Paulus Extra Dry pezsgő
Molnár Borház, Mór, Chardonnay 2017
Molnár Borház, Mór, Rozé gyöngyözőbor 2017
Csóbor Pincészet, Agárd, Kékfrankos rozé 2017
Csóbor Pincészet, Agárd, Caberet Sauvignon 2017
Vécsei Pincészet, Mór, Merlot 2015
Geszler Pincészet, Mór, Zenit 2016
L. Simon Borászat, Agárd, Sauvignon Blanc 2017
Lics Pincészet és Szőlészet, Pákozd, Cabernet Sauvignon 2016

forrás:feol.hu

Gyorssegély a Velencei-tó Környéki Nagycsaládosokért és Rászoruló Családokért Alapítványnak

2018. szeptember 24-én felháborító esemény, vélhetően bűncselekmény történt a Velencei-tó környéki rászorultakat segítő alapítvány azon raktárában, ahol a felajánlott adományokat tárolják. Fényes nappal, az ott dolgozó önkéntesek figyelmét elterelve megrongálták a klubházban lévő adományraktár hátsó részét, betörtek, ellopták az értékesebb tárgyakat, de az ott hagyottakat is megtaposták, összetörték és szétdobálták az elkövetők.

A rendőrségi feljelentést remélhetőleg gyors nyomozás és a tettesek kézre kerítése követi majd. A rongálási kár fedezésére és a raktár újra zárhatóságának érdekében a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány (VTKA) 50 ezer forintot ajánlott fel, amit még a mai nap délelőttjén a károsult alapítvány képviselőjéhez eljuttat.

 

 

Kápolnásnyék, 2018. szeptember 25.

dr. Kazai Viktor, a VTKA kuratóriumi elnöke
L. Simon László országgyűlési képviselő, a VTKA alapítója

Magyary-szobrot avattak a Halász-kastélyban

A nemzetközi hírű szakember, egyetemi tanár, Magyary Zoltán szobrát leplezték le szombaton a Halász-kastély parkjában.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány által szervezett eseményen elhangzott: Magyary Zoltán a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű, iskolateremtő tudósa, egyetemi tanár volt, és születésének 130. évfordulója szolgáltatta az apropót a szobor elkészítéséhez, felállításához. Ehhez támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség adott.

A megjelenteket L. Simon László író, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd kifejtette, hogy nem véletlenül került egymás közelébe Széchenyi István, Klebelsberg Kunó, valamint most Magyary Zoltán szobra. Az évforduló csak egy alkalom, ám az említett hármas megörökítésével olyan politikusoknak állítottak emléket, akik mindig példaképül szolgálhatnak. Három történelmi jelentőségű személyről van szó, s ezt az életpályák is mutatják. A szoborral nem csupán a nemzetközi hírű szakember, hanem a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők előtt is tisztelegnek.

Balról Blaskó János, Navracsics Tibor és L. Simon László a szobornál 
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa – aki annak idején, még miniszterként közreműködött a magyar közigazgatás megreformálásának szándékával született Magyary-program kidolgozásában, elindításában – a tudós embert méltatva elmondta: életpályája összefonódott a közigazgatással. Úgy gondolta, hogy annak modernizálása segíthet a magyar állam kiemelkedésében, s az akkor legkorszerűbb eszmék szerint szervezte újjá a közigazgatást.

– Magyary hitt az üzemszerűségben, de felmérte az emberi kapcsolatok jelentőségét is. Életműve erősnek és tartósnak bizonyult – fogalmazott Navracsics Tibor. Blaskó János szobrászművésztől megtudtuk: idejének, pályájának jó részét annak szentelte, hogy példaképül szolgáló emberek portréját formázza meg. Magyary esetében három különböző fotó alapján dolgozott, így nem volt könnyű dolga, ám megtette, amit tudott. A tatai születésű, tragikus körülmények között 1945 márciusában elhunyt egyetemi tanár, tudós szobrát végül L. Simon László és Navracsics Tibor leplezte le az alkotó jelenlétében.

forrás:feol.hu

Pogány Gábor Benő szobrai anyagból és fényből szőtt spirituális üzenetet közvetítenek

Pénteken délután a Dabasi–Halász-kastélyban Felmenők címmel Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotásaiból nyílott szabadtéri kiállítás.

A jóféle képzőművészek megnyitóit a legbiztosabban onnan lehet fölismerni, hogy valahol a háttérben mindig van egy asztal, amelyen könnyű lenvászon abrosz leng, azon egyszerű, apró üvegpoharak, mellettük pedig színezetlen, literes üvegekben áttetsző, tüzes folyadékok. A kápolnásnyéki kastély udvarán mindez rendelkezésre állt, ráadásul bográcsostul, amelyben galaburgyi rotyogott. A megnyitót követően a szobrász maga kanalazta az elébe járulók tányérjába az addigra sűrű tömbbé összeállt hamisítatlan pásztorételt. Adott belőle Lévai Anikónak, aki a megnyi­tóbeszédet tartotta, kapott egy adagot L. Simon László parlamenti képviselő is, akinek van némi része abban, hogy a kastély ma már nem az egykori téesziroda képét mutatja, és jutott Kazai Viktornak is, aki az ünnepélyes kezdőpillanatok után a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány nevében egy virágcsokrot nyújtott át Anikó asszonynak.

Pogány Gábor Benő

A művész Lévai Anikónak dedikál, L. Simon László (középen) társaságában
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

Mint megnyitójában az egyszerűen öltözött, üdítően természetes megjelenésű ­Lévai Anikó elmondta, nem titok, hogy szívéhez a szolnoki művészélet közel áll, ott töltött gyermekévei okán is. Elmondta, a művésztelep működése annak idején kihatott a város egészére, az utak mentén és a tereken egyre szaporodó műalkotások pedig jófajta ütközések lehetőségét teremtették meg, olyanokét, amelyek tizedszerre, századszorra is új gondolatokat, kérdéseket és válaszokat szültek az elsétáló szemlélőkben.

Pogány Gábor Benő

Cantata Profana 
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

Szolnok után Pogány Gábor Benő négy szobra most a Dabasi–Halász-kastély udvarán is megtekinthető lesz a nyár folyamán – bár a fehérváriaknak abban a szerencsében van részük, hogy az alkotó Aba-Novákot ábrázoló remekét a romkert bejáratánál is szemügyre vehetik.

Pogány Gábor Benő

Pogány Gábor Benő Kapuőrző című szobra–a többihez hasonlóan –nagy kifejezőerővel szólítja meg a szemlélőket. 
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

A Kápolnásnyéken látható négy szobor mindegyike külön figyelmet érdemel. Az alkotások szimbolikája összegző, kifejezésmódjuk rendkívül erős, karakteres – miközben motívumaik az archaikus tudattalan képeit megrázó erővel jelenítik meg. Kevés ennyire jó kortárs van, érdemes odalátogatni.

Forrás: feol.hu 

Ívek és hajlítások – Megnyílt Szűcs László szobrászművész kiállítása

Péntek este nyitották meg Szűcs László szobrászművész kisplasztikákat felvonultató kamarakiállítását a Halász-kastélyban.

Bevezetőt mondott Wehner Tibor író. Mint elmondta, Szűcs László kőszobrász–restaurátor szakon szerezte diplomáját.

Fotó: Koppán Viktor Dávid/Fejér Megyei Hírlap

Egyensúlyban tartja a művészt, a mesterembert, átmenetet képez múltból a jelenbe, ahogyan a régmúlt szobrainak figuratív formavilága tükröződni látszik saját nonfiguratív plasztikáiban, csakúgy, mint az alapanyagok tekintetében, amint például durva mészkőből féldrágakőre vált. Szűcs László alapvetően óriási méretekkel, hatalmas kövekkel dolgozik, melyeket hihetetlen könnyedséggel ível, hajlít és csavar.

forrás: feol.hu

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGJÁRÓ GÖMBSÁTRA A KÁPOLNÁSNYÉKI HALÁSZ-KASTÉLY UDVARÁN

Az I. világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A Nagy Háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum a háború centenáriumi éveiben országjáró múzeumkörútra indult, hogy az I. világháború korát bemutassa azoknak, akik egy-egy vidéki városban vagy ahhoz közel élnek. A gömbsátor következő állomása a kápolnásnyéki Halász-kastély lesz június 9-14 között.

2018 június 9-én, 16 órakor Schmidt Mária az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyitja meg a különleges tárlatot. Köszöntőt mond L. Simon László országgyűlési képviselő, író és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Többes számban: a kiállítás címe is arra utal, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a férfiak, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenki élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett: aki nem fegyverrel, az otthonmaradóként áldozatos munkájával. A világpusztítást követően új, modern világ épült, amely már semmiben nem hasonlított a korábbihoz.

A múzeumi világban kitűnő példák születtek már a távolabbi közönséghez közelebb vitt vagy a városi közösségi terekben felállított kiállításokra, de olyan még nemigen volt, hogy igazi múzeumi tér szülessen egy település közepén. A 18 méter átmérőjű, félgömb alakú sátorban a látogatók nem hagyományos kiállításba lépnek be, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet megismerni a korszakot.

Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen különleges építményben újfajta elemekkel is lehet kísérletezni. Ezért kapott helyet a kiállítótérben a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi; a hosszú, békés 19. századot megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta; a háborús propagandahivatalra utaló, hatalmas írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. 

Az országjáró kiállítás fontos célja, hogy az iskolás korosztály is megismerje, milyen volt az I. világháború kora. A Nagy Háború ugyanis egyetlen magyar családot sem kímélt, lezárása pedig Magyarország 20. századi sorsát is jelentősen befolyásolta. Az emlékév kezdetén számos rendezvény és program foglalkozott a témával, de fontos, hogy a háború lezárásának évfordulóján is felidézzük a száz éve történteket, és ez a tudásanyag azokhoz is eljusson, akik azóta tanultak róla a közoktatásban. Ezért a helyi iskoláknak szakvezetést is szervezünk.

A kiállítást létrejöttét a – Magyar Nemzeti Múzeum mellett – az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a befogadó városok, települések és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatta. A kiállítás koncepciójának megalkotója, forgatókönyvírója és főkurátora Császtvay Tünde irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, osztályvezetője; szakmai munkatársa Végh Katalin, a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese. A látványtervet Bátonyi György alkotta meg; a vizuális látvány, arculat és grafika Kellényi Kata munkája.

A gömbsátor kiállítás 2018. június 9-től 14-ig, 10.00-21.00 óráig, ingyenesen látogatható a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarán.

Művészetközelben Kápolnásnyéken – egy tárlat, ahol robbannak a színek

A nagy sikerű Ferenczy-kiállítást követően május 5-én újra különleges gyűjteményt mutat be a kápolnásnyéki Halász-kastély. A szombaton nyílt tárlaton a világ gazdagításának és jobbításának szándékából fakadó Cziráki-lenyomatok, valamint a győri utcák és a Rába-part kalapos, pipás „tóváris“ alkotásai csodálhatók meg. A Művészetközelben című kiállítás szeptember 28-ig látogatható.

Cziráki Lajos képei élettörvényének kifejezői. A világ gazdagításának, jobbításának szándékából fakadó lenyomatok. A lelki finomságokra érzékeny, a szellemi kalandokra és a békére vágyó, a természetet csodálva szerető, a nőket mélységesen tisztelő, s mindenekelőtt: a transzcendens felé vonzódó személyiség munkái láthatóak azon a kiállításon, amely szombaton délelőtt nyílt a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Cziráki alkotásai mellett fellelhetők a tárlaton a Kisalföld festőjének, Tóvári Tóth István győri művésznek a művei is. A semmilyen csoportosuláshoz nem tartozó alkotó munkásságát az élet szülte képek jellemzik. Határozott, kemény ecsetvonások, „robbanó” színek jelennek meg realista képein. Jellegzetes kalapos, pipás „tóváris“ alakja a győri utcák, a Rába-part üde színfoltja volt hosszú évtizedeken keresztül. A festészet győri mestereinek Művészetközelben című tárlata hálás program mindazoknak, akik a május virágzó színpompájában igazi kulturális felüdülésre is vágynak.

Egy cégcsoportanak és a Velencei-tavi Kistérségi Alapítványnak köszönhetően jöhetett létre a kiállítás, melynek megnyitóján L. Simon László országgyűlési képviselő, az alapítvány létrehozója köszöntőjében kiemelte: Paár Attila, a cégcsoport tulajdonosának mecénási tevékenysége nélkül egy-egy térség kiemelkedő kulturális eredményei nehezen jutnának tovább a megyehatárokon. Nagy örömmel üdvözölte, hogy két kimagasló tehetségű győri képzőművész alkotásai Fejér megyében, a Velencei-tó partján, a Halász-kastélyban szélesebb körben elérhetővé, megcsodálhatóvá váltak. Borkai Zsolt, Győr polgármestere, a kiállítás fővédnöke pedig kiemelte, hogy a kultúra ápolása és támogatása kiemelten fontos feladat, amelyben a magángyűjtőknek épp olyan lényeges szerepe van, mint egy nagyvárosnak.

FELAVATTÁK GALÁNTHAI FEKETE JÁNOS DOMBORMŰVÉT KÁPOLNÁSNYÉKEN

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítójának, L. Simon László országgyűlési képviselőnek újabb kezdeményezése a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjának falára kerülő Fejér megyei közéleti emlékfal, amely az agárdi Fejér megyei irodalmi emlékfalhoz hasonlóan a megyei közélet meghatározó és tiszteletre méltó egyéniségeinek állít emléket. A közéleti emlékfal első domborműve Béres János alkotása, a 200 éve született Galánthai Fekete János, megyei tiszteletbeli főjegyző, író, költő, levéltáros arcképét ábrázolja.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezte december 10-én, advent második vasárnapjának délutánján a Fejér megyei közéleti emlékfal első domborművének avatását. Béres János szobrászművész alkotását Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke avatta fel. Köszöntőt mondott L. Simon László országgyűlési képviselő; Fekete János életművét Csurgai Horváth József, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója méltatta. Az adventi koszorú második gyertyáját Pósa Árpád, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője gyújtotta meg. A programot a Schola Catholica kamarakórus koncertje zárta

Galánthai Fekete János középiskoláit részben Pápán végezte. 1839–1841 között Neszmélyben volt tanító, 1843-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Székesfehérvárott ügyvédként, majd Fejér megyei főtisztviselőként, 1848-tól megyei alügyészként később megyei főjegyzőként tevékenykedett. A szabadságharc idején elkészítette a megye Függetlenségi Nyilatkozatot üdvözlő feliratát a kormányhoz, amely több ezer példányban jelent meg. A szabadságharc bukását követően bujdosni kényszerült.

1853-tól újra ügyvéd Sárbogárdon és gazdálkodó Sárkereszttúron, 1859-ben az akkor alakult Fejér megyei gazdasági egylet titkárává választották. 1861 után ismét Fejér vármegye főjegyzője lett. 1862-ben a dunántúli evangélikus egyházkerület világi aljegyzőjévé választotta meg. 1871-től levéltárosi állást töltött be. A Pesti Divatba és számos más lapba is írt. Humoros cikkek és népies beszélyek szerzője.

1858-ban népoktató jellegű verses munkája jelent meg Életiskola a magyar nép számára címmel. A kéziratot a szintén 200 éve született Arany János véleményezte, aki a következő gondolattal zárta bírálatát: „Átalában e tanvers, mint ilyen, becsülettel fogja betölteni helyét, s a magyar népnek valódi szellemi épületére szolgáland”.

 

Meghívó

Felavatták id. Radetzky Jenő szobrát az agárdi sétányon

A Madárvárta első igazgatójának szobrát – Kontur András szobrászművész alkotását – 2017. november 26-án avatták a tóparti kerékpárút mellett kialakított sétányon, az agárdi csónakkikötőnél.

A megjelenteket Tóth István, Gárdony Város polgármestere köszöntötte, majd L. Simon László országgyűlési képviselő, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója emlékezett a Madárvárta „örökös lakójára”, id. Radetzky Jenőre. A honatya, a város elöljárója és Id. Radetzky Jenő fia végezte a szoboravatás ceremóniáját. Az ünnepséget követő fogadáson Radetzky Jenő mondott pohárköszöntőt édesapjára emlékezve. A szobor állítása és az avatóünnepség a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány és Gárdony Város Önkormányzata együttműködésének eredménye.

A kerékpárút melletti sétány szoborparkjában olyan nagyságokról készült képzőművészeti alkotások találhatók, akik részt vettek a Velencei-tó természetvédelmében: a tó természeti kincseit feltáró és értékmegőrző munkájukért, a Velencei-tóért végzett tevékenységük alapján ismert és elismert személyiségek. Herman Ottó, Chernel István és Solymos Ede társaságába most az agárdi Madárvárta első igazgatója, id. Radetzky Jenő szobra került. A megvalósítás – amint a szoborpark többi alkotása is –, a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásában jött létre.

Id. Radetzky Jenő rendkívül sokszínű egyéniség volt: tudós, tanár, népművelő, közéleti ember, tudományos és ismeretterjesztő előadó, szakmai cikkek és tanulmányok írója, természetfotós, kisfilmek alkotója – mondta el róla L. Simon László. Tengernyi írását egy mappában őrizte, amelyre ezt a jelmondatot írta: „A szellem a legmagasabb méltóság!” Az életművéhez kapcsolódó fontosabb fogalmakat az alábbiakban összegezte az ünnepség szónoka: a Madárvárta „örökös lakóját” mindenekelőtt a felelősségvállalás, a fegyelmezettség, a példamutatás, a természetszeretet, a szép magyar beszéd és a szép magyar nyelv őrzése, valamint az elhivatottság jellemezte.

forrás: feol.hu

II. Velencei-tavi Vadász Randevú a Halász-kastélyban

Második alkalommal adott otthont a Halász-kastély a Velencei-tavi Vadász Randevúnak Kápolnásnyéken. Az eseményt a Fishing&Hunting TV és a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezte számos támogatóval karöltve. A rendezvényt L. Simon László, országgyűlési képviselő, az Alapítvány alapítója és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga: Lipp Adriennek, Dósa Tibor, királyi főszakácsnak és Koszti András, Velence Város polgármesterének – a VADEX felajánlásából, muflonból készült remek vadételek közül kellett kiválasztania a győztest. A vándor kupa a tavalyi évhez hasonlóan a varázslatosan főző Pénzügyőr csapatához került, a második díjat a fantasztikus szakács Bodrogi Gyula vezette színész-csapat kapta, míg a harmadik helyezett a Duna Lövész Sport Egyesület lett.  Mind a húsz résztvevő csapat győztesnek érezhette magát azonban: csodálatos idő, szépséges környezet, nagyszerű társaság és finom ételek, italok fémjelezték a II. Vadász Randevút. Jövőre újra ugyanitt!

View the embedded image gallery online at:
http://www.vtka.hu/#sigFreeIdc645de7f69