Aktuális

Magyary-szobrot avattak a Halász-kastélyban

A nemzetközi hírű szakember, egyetemi tanár, Magyary Zoltán szobrát leplezték le szombaton a Halász-kastély parkjában.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány által szervezett eseményen elhangzott: Magyary Zoltán a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű, iskolateremtő tudósa, egyetemi tanár volt, és születésének 130. évfordulója szolgáltatta az apropót a szobor elkészítéséhez, felállításához. Ehhez támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség adott.

A megjelenteket L. Simon László író, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd kifejtette, hogy nem véletlenül került egymás közelébe Széchenyi István, Klebelsberg Kunó, valamint most Magyary Zoltán szobra. Az évforduló csak egy alkalom, ám az említett hármas megörökítésével olyan politikusoknak állítottak emléket, akik mindig példaképül szolgálhatnak. Három történelmi jelentőségű személyről van szó, s ezt az életpályák is mutatják. A szoborral nem csupán a nemzetközi hírű szakember, hanem a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők előtt is tisztelegnek.

Balról Blaskó János, Navracsics Tibor és L. Simon László a szobornál 
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa – aki annak idején, még miniszterként közreműködött a magyar közigazgatás megreformálásának szándékával született Magyary-program kidolgozásában, elindításában – a tudós embert méltatva elmondta: életpályája összefonódott a közigazgatással. Úgy gondolta, hogy annak modernizálása segíthet a magyar állam kiemelkedésében, s az akkor legkorszerűbb eszmék szerint szervezte újjá a közigazgatást.

– Magyary hitt az üzemszerűségben, de felmérte az emberi kapcsolatok jelentőségét is. Életműve erősnek és tartósnak bizonyult – fogalmazott Navracsics Tibor. Blaskó János szobrászművésztől megtudtuk: idejének, pályájának jó részét annak szentelte, hogy példaképül szolgáló emberek portréját formázza meg. Magyary esetében három különböző fotó alapján dolgozott, így nem volt könnyű dolga, ám megtette, amit tudott. A tatai születésű, tragikus körülmények között 1945 márciusában elhunyt egyetemi tanár, tudós szobrát végül L. Simon László és Navracsics Tibor leplezte le az alkotó jelenlétében.

forrás:feol.hu

Pogány Gábor Benő szobrai anyagból és fényből szőtt spirituális üzenetet közvetítenek

Pénteken délután a Dabasi–Halász-kastélyban Felmenők címmel Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotásaiból nyílott szabadtéri kiállítás.

A jóféle képzőművészek megnyitóit a legbiztosabban onnan lehet fölismerni, hogy valahol a háttérben mindig van egy asztal, amelyen könnyű lenvászon abrosz leng, azon egyszerű, apró üvegpoharak, mellettük pedig színezetlen, literes üvegekben áttetsző, tüzes folyadékok. A kápolnásnyéki kastély udvarán mindez rendelkezésre állt, ráadásul bográcsostul, amelyben galaburgyi rotyogott. A megnyitót követően a szobrász maga kanalazta az elébe járulók tányérjába az addigra sűrű tömbbé összeállt hamisítatlan pásztorételt. Adott belőle Lévai Anikónak, aki a megnyi­tóbeszédet tartotta, kapott egy adagot L. Simon László parlamenti képviselő is, akinek van némi része abban, hogy a kastély ma már nem az egykori téesziroda képét mutatja, és jutott Kazai Viktornak is, aki az ünnepélyes kezdőpillanatok után a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány nevében egy virágcsokrot nyújtott át Anikó asszonynak.

Pogány Gábor Benő

A művész Lévai Anikónak dedikál, L. Simon László (középen) társaságában
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

Mint megnyitójában az egyszerűen öltözött, üdítően természetes megjelenésű ­Lévai Anikó elmondta, nem titok, hogy szívéhez a szolnoki művészélet közel áll, ott töltött gyermekévei okán is. Elmondta, a művésztelep működése annak idején kihatott a város egészére, az utak mentén és a tereken egyre szaporodó műalkotások pedig jófajta ütközések lehetőségét teremtették meg, olyanokét, amelyek tizedszerre, századszorra is új gondolatokat, kérdéseket és válaszokat szültek az elsétáló szemlélőkben.

Pogány Gábor Benő

Cantata Profana 
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

Szolnok után Pogány Gábor Benő négy szobra most a Dabasi–Halász-kastély udvarán is megtekinthető lesz a nyár folyamán – bár a fehérváriaknak abban a szerencsében van részük, hogy az alkotó Aba-Novákot ábrázoló remekét a romkert bejáratánál is szemügyre vehetik.

Pogány Gábor Benő

Pogány Gábor Benő Kapuőrző című szobra–a többihez hasonlóan –nagy kifejezőerővel szólítja meg a szemlélőket. 
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

A Kápolnásnyéken látható négy szobor mindegyike külön figyelmet érdemel. Az alkotások szimbolikája összegző, kifejezésmódjuk rendkívül erős, karakteres – miközben motívumaik az archaikus tudattalan képeit megrázó erővel jelenítik meg. Kevés ennyire jó kortárs van, érdemes odalátogatni.

Forrás: feol.hu 

Ívek és hajlítások – Megnyílt Szűcs László szobrászművész kiállítása

Péntek este nyitották meg Szűcs László szobrászművész kisplasztikákat felvonultató kamarakiállítását a Halász-kastélyban.

Bevezetőt mondott Wehner Tibor író. Mint elmondta, Szűcs László kőszobrász–restaurátor szakon szerezte diplomáját.

Fotó: Koppán Viktor Dávid/Fejér Megyei Hírlap

Egyensúlyban tartja a művészt, a mesterembert, átmenetet képez múltból a jelenbe, ahogyan a régmúlt szobrainak figuratív formavilága tükröződni látszik saját nonfiguratív plasztikáiban, csakúgy, mint az alapanyagok tekintetében, amint például durva mészkőből féldrágakőre vált. Szűcs László alapvetően óriási méretekkel, hatalmas kövekkel dolgozik, melyeket hihetetlen könnyedséggel ível, hajlít és csavar.

forrás: feol.hu

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGJÁRÓ GÖMBSÁTRA A KÁPOLNÁSNYÉKI HALÁSZ-KASTÉLY UDVARÁN

Az I. világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A Nagy Háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum a háború centenáriumi éveiben országjáró múzeumkörútra indult, hogy az I. világháború korát bemutassa azoknak, akik egy-egy vidéki városban vagy ahhoz közel élnek. A gömbsátor következő állomása a kápolnásnyéki Halász-kastély lesz június 9-14 között.

2018 június 9-én, 16 órakor Schmidt Mária az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyitja meg a különleges tárlatot. Köszöntőt mond L. Simon László országgyűlési képviselő, író és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Többes számban: a kiállítás címe is arra utal, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a férfiak, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenki élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett: aki nem fegyverrel, az otthonmaradóként áldozatos munkájával. A világpusztítást követően új, modern világ épült, amely már semmiben nem hasonlított a korábbihoz.

A múzeumi világban kitűnő példák születtek már a távolabbi közönséghez közelebb vitt vagy a városi közösségi terekben felállított kiállításokra, de olyan még nemigen volt, hogy igazi múzeumi tér szülessen egy település közepén. A 18 méter átmérőjű, félgömb alakú sátorban a látogatók nem hagyományos kiállításba lépnek be, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet megismerni a korszakot.

Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen különleges építményben újfajta elemekkel is lehet kísérletezni. Ezért kapott helyet a kiállítótérben a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi; a hosszú, békés 19. századot megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta; a háborús propagandahivatalra utaló, hatalmas írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. 

Az országjáró kiállítás fontos célja, hogy az iskolás korosztály is megismerje, milyen volt az I. világháború kora. A Nagy Háború ugyanis egyetlen magyar családot sem kímélt, lezárása pedig Magyarország 20. századi sorsát is jelentősen befolyásolta. Az emlékév kezdetén számos rendezvény és program foglalkozott a témával, de fontos, hogy a háború lezárásának évfordulóján is felidézzük a száz éve történteket, és ez a tudásanyag azokhoz is eljusson, akik azóta tanultak róla a közoktatásban. Ezért a helyi iskoláknak szakvezetést is szervezünk.

A kiállítást létrejöttét a – Magyar Nemzeti Múzeum mellett – az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a befogadó városok, települések és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatta. A kiállítás koncepciójának megalkotója, forgatókönyvírója és főkurátora Császtvay Tünde irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, osztályvezetője; szakmai munkatársa Végh Katalin, a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese. A látványtervet Bátonyi György alkotta meg; a vizuális látvány, arculat és grafika Kellényi Kata munkája.

A gömbsátor kiállítás 2018. június 9-től 14-ig, 10.00-21.00 óráig, ingyenesen látogatható a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarán.

Művészetközelben Kápolnásnyéken – egy tárlat, ahol robbannak a színek

A nagy sikerű Ferenczy-kiállítást követően május 5-én újra különleges gyűjteményt mutat be a kápolnásnyéki Halász-kastély. A szombaton nyílt tárlaton a világ gazdagításának és jobbításának szándékából fakadó Cziráki-lenyomatok, valamint a győri utcák és a Rába-part kalapos, pipás „tóváris“ alkotásai csodálhatók meg. A Művészetközelben című kiállítás szeptember 28-ig látogatható.

Cziráki Lajos képei élettörvényének kifejezői. A világ gazdagításának, jobbításának szándékából fakadó lenyomatok. A lelki finomságokra érzékeny, a szellemi kalandokra és a békére vágyó, a természetet csodálva szerető, a nőket mélységesen tisztelő, s mindenekelőtt: a transzcendens felé vonzódó személyiség munkái láthatóak azon a kiállításon, amely szombaton délelőtt nyílt a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Cziráki alkotásai mellett fellelhetők a tárlaton a Kisalföld festőjének, Tóvári Tóth István győri művésznek a művei is. A semmilyen csoportosuláshoz nem tartozó alkotó munkásságát az élet szülte képek jellemzik. Határozott, kemény ecsetvonások, „robbanó” színek jelennek meg realista képein. Jellegzetes kalapos, pipás „tóváris“ alakja a győri utcák, a Rába-part üde színfoltja volt hosszú évtizedeken keresztül. A festészet győri mestereinek Művészetközelben című tárlata hálás program mindazoknak, akik a május virágzó színpompájában igazi kulturális felüdülésre is vágynak.

Egy cégcsoportanak és a Velencei-tavi Kistérségi Alapítványnak köszönhetően jöhetett létre a kiállítás, melynek megnyitóján L. Simon László országgyűlési képviselő, az alapítvány létrehozója köszöntőjében kiemelte: Paár Attila, a cégcsoport tulajdonosának mecénási tevékenysége nélkül egy-egy térség kiemelkedő kulturális eredményei nehezen jutnának tovább a megyehatárokon. Nagy örömmel üdvözölte, hogy két kimagasló tehetségű győri képzőművész alkotásai Fejér megyében, a Velencei-tó partján, a Halász-kastélyban szélesebb körben elérhetővé, megcsodálhatóvá váltak. Borkai Zsolt, Győr polgármestere, a kiállítás fővédnöke pedig kiemelte, hogy a kultúra ápolása és támogatása kiemelten fontos feladat, amelyben a magángyűjtőknek épp olyan lényeges szerepe van, mint egy nagyvárosnak.

FELAVATTÁK GALÁNTHAI FEKETE JÁNOS DOMBORMŰVÉT KÁPOLNÁSNYÉKEN

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítójának, L. Simon László országgyűlési képviselőnek újabb kezdeményezése a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjának falára kerülő Fejér megyei közéleti emlékfal, amely az agárdi Fejér megyei irodalmi emlékfalhoz hasonlóan a megyei közélet meghatározó és tiszteletre méltó egyéniségeinek állít emléket. A közéleti emlékfal első domborműve Béres János alkotása, a 200 éve született Galánthai Fekete János, megyei tiszteletbeli főjegyző, író, költő, levéltáros arcképét ábrázolja.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezte december 10-én, advent második vasárnapjának délutánján a Fejér megyei közéleti emlékfal első domborművének avatását. Béres János szobrászművész alkotását Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke avatta fel. Köszöntőt mondott L. Simon László országgyűlési képviselő; Fekete János életművét Csurgai Horváth József, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója méltatta. Az adventi koszorú második gyertyáját Pósa Árpád, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője gyújtotta meg. A programot a Schola Catholica kamarakórus koncertje zárta

Galánthai Fekete János középiskoláit részben Pápán végezte. 1839–1841 között Neszmélyben volt tanító, 1843-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Székesfehérvárott ügyvédként, majd Fejér megyei főtisztviselőként, 1848-tól megyei alügyészként később megyei főjegyzőként tevékenykedett. A szabadságharc idején elkészítette a megye Függetlenségi Nyilatkozatot üdvözlő feliratát a kormányhoz, amely több ezer példányban jelent meg. A szabadságharc bukását követően bujdosni kényszerült.

1853-tól újra ügyvéd Sárbogárdon és gazdálkodó Sárkereszttúron, 1859-ben az akkor alakult Fejér megyei gazdasági egylet titkárává választották. 1861 után ismét Fejér vármegye főjegyzője lett. 1862-ben a dunántúli evangélikus egyházkerület világi aljegyzőjévé választotta meg. 1871-től levéltárosi állást töltött be. A Pesti Divatba és számos más lapba is írt. Humoros cikkek és népies beszélyek szerzője.

1858-ban népoktató jellegű verses munkája jelent meg Életiskola a magyar nép számára címmel. A kéziratot a szintén 200 éve született Arany János véleményezte, aki a következő gondolattal zárta bírálatát: „Átalában e tanvers, mint ilyen, becsülettel fogja betölteni helyét, s a magyar népnek valódi szellemi épületére szolgáland”.

 

Felavatták id. Radetzky Jenő szobrát az agárdi sétányon

A Madárvárta első igazgatójának szobrát – Kontur András szobrászművész alkotását – 2017. november 26-án avatták a tóparti kerékpárút mellett kialakított sétányon, az agárdi csónakkikötőnél.

A megjelenteket Tóth István, Gárdony Város polgármestere köszöntötte, majd L. Simon László országgyűlési képviselő, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója emlékezett a Madárvárta „örökös lakójára”, id. Radetzky Jenőre. A honatya, a város elöljárója és Id. Radetzky Jenő fia végezte a szoboravatás ceremóniáját. Az ünnepséget követő fogadáson Radetzky Jenő mondott pohárköszöntőt édesapjára emlékezve. A szobor állítása és az avatóünnepség a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány és Gárdony Város Önkormányzata együttműködésének eredménye.

A kerékpárút melletti sétány szoborparkjában olyan nagyságokról készült képzőművészeti alkotások találhatók, akik részt vettek a Velencei-tó természetvédelmében: a tó természeti kincseit feltáró és értékmegőrző munkájukért, a Velencei-tóért végzett tevékenységük alapján ismert és elismert személyiségek. Herman Ottó, Chernel István és Solymos Ede társaságába most az agárdi Madárvárta első igazgatója, id. Radetzky Jenő szobra került. A megvalósítás – amint a szoborpark többi alkotása is –, a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásában jött létre.

Id. Radetzky Jenő rendkívül sokszínű egyéniség volt: tudós, tanár, népművelő, közéleti ember, tudományos és ismeretterjesztő előadó, szakmai cikkek és tanulmányok írója, természetfotós, kisfilmek alkotója – mondta el róla L. Simon László. Tengernyi írását egy mappában őrizte, amelyre ezt a jelmondatot írta: „A szellem a legmagasabb méltóság!” Az életművéhez kapcsolódó fontosabb fogalmakat az alábbiakban összegezte az ünnepség szónoka: a Madárvárta „örökös lakóját” mindenekelőtt a felelősségvállalás, a fegyelmezettség, a példamutatás, a természetszeretet, a szép magyar beszéd és a szép magyar nyelv őrzése, valamint az elhivatottság jellemezte.

forrás: feol.hu

Meghívó

II. Velencei-tavi Vadász Randevú a Halász-kastélyban

Második alkalommal adott otthont a Halász-kastély a Velencei-tavi Vadász Randevúnak Kápolnásnyéken. Az eseményt a Fishing&Hunting TV és a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezte számos támogatóval karöltve. A rendezvényt L. Simon László, országgyűlési képviselő, az Alapítvány alapítója és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga: Lipp Adriennek, Dósa Tibor, királyi főszakácsnak és Koszti András, Velence Város polgármesterének – a VADEX felajánlásából, muflonból készült remek vadételek közül kellett kiválasztania a győztest. A vándor kupa a tavalyi évhez hasonlóan a varázslatosan főző Pénzügyőr csapatához került, a második díjat a fantasztikus szakács Bodrogi Gyula vezette színész-csapat kapta, míg a harmadik helyezett a Duna Lövész Sport Egyesület lett.  Mind a húsz résztvevő csapat győztesnek érezhette magát azonban: csodálatos idő, szépséges környezet, nagyszerű társaság és finom ételek, italok fémjelezték a II. Vadász Randevút. Jövőre újra ugyanitt!

View the embedded image gallery online at:
http://www.vtka.hu/#sigFreeIdc645de7f69

Újabb szoborral gazdagodik a Halász-kastély parkja

Szobrot emeltek az Egri csillagok írójának Sepsikőröspatakon

Gárdonyi Géza bronz mellszobrát avatta fel Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter 2017. július 21-én Sepsikőröspatakon. Az alkotást a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány ajándékozta a községnek, Balog Zoltán miniszteri keretének hozzájárulásával. L. Simon László országgyűlési képviselő, a VTKA alapítója történelmi eseménynek nevezte a szoboravatást.

Balog Zoltán a másfél ezres Kovászna megyei község főterén mondott beszédében kiemelte: jó érzés, de kötelesség is a mostani szoboravató, hiszen a magyar kormányt kötelezi a 2011-ben alkotott alkotmány gondolata, amely egységes nemzetként kezeli a részekre szakadt határon túli testvéreinket. A miniszter megemlékezett Gárdonyi Géza apjáról, aki Kossuth Lajos ágyúöntője volt, majd az író gondolatait idézte, aki magáról azt vallotta, „kövek alatt nőtt fű”, ám a fű kinyílik a kő alól, és meghozza a saját terméseit. „Ezért a nyelvért szeretjük olvasni Gárdonyit, akinek életműve az Egri csillagokban csúcsosodott ki” – méltatta az írót a miniszter.

Gárdonyi Géza az egykori Agárdpusztán született, amely napjainkban Gárdony város része. Gárdony évek óta kiváló testvértelepülési kapcsolatot ápol a háromszéki Sepsikőröspatakkal. Ezt támogatva ajándékozta a Velencei-tó kulturális és turisztikai fejlesztéséért dolgozó, idén tizenegy éves Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány Pető Hunor alkotását a székelyföldi település közösségének. Az alkotást, amely Sepsikőröspatak első köztéri szobra, a térségből, Barótról származó Pető Hunor Munkácsy-díjas képzőművész készítette el.

A kápolnásnyéki Halász-kastély új kiállítása

Csoóri Sándort ábrázolja a Fejér megyei irodalmi emlékfal 23. domborműve

Csoóri Sándor domborműve is ékesíti 2017. február 5. óta a Fejér megyei irodalmi emlékfalat. Előző év szeptemberében hunyt el Zámoly szülötte, Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, az ő emlékére rendezett a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány (VTKA) ünnepséget.

Az eseményen felavatták a művészről készült domborművet a Fejér megyei irodalmi emlékfalon, amely a Gárdonyi Géza Emlékház oldalán található. Az avatást a művész születésének 87. évfordulójára időzítették. Csoóri Sándor a 23. alkotó, akinek portréja díszíti a falat. Az avatáson ott volt Balogh Júlia is, a költő özvegye.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszéde kezdetén az alkotó Jóslás a te idődről című művéből idézett. Az avatón elmondta, hogy Csoóri Sándor a semmi ellen, a valamiért szervezett közösséget, folytatott párbeszédet, alapított televíziót, írt verset és nagyon sokszor leginkább szenvedett a valamiért.

Megjegyezte, Csoóri Sándor tavaly „hazatért”, és most újra hazatér szűkebb hazájába és egy kiváló asztaltársaságba került. Ez a dolgok rendje, ott gondolnak először az emberre, ahonnan elindult, a szűkebb hazában.

Kontur András domborművét az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László országgyűlési képviselő, a VTKA alapítója leplezte le. Ezt követően L. Simon László hangsúlyozta, büszkék arra, hogy a Fejér megyeiek elsőként állítottak emléket Csoóri Sándornak. Reményét fejezte ki, hogy sok követőjük lesz a jövőben.

Az általa szerkesztett, az irodalmi emlékfalon szereplő alkotók műveit bemutató olvasókönyv második kiadásáról elmesélte, Csoóri Sándor négy költeménye került bele a kiadványba, ezek többségében olyan versek, amelyek a hazával kapcsolatosak.

Velencei-tavi könyvtár

Az idén tízéves Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány Velencei-tavi könyvtár címmel új könyvsorozatot indított útjára. Karácsony előtt megjelent az első két kötet, amelyek megvásárolhatók a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központban, a Halász-kastély pénztárában, illetve utánvéttel megrendelhetők a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. mailcímen.

 Az első kötet – Salacz Nóra szerkesztésében – a velencei Bence-hegyi kilátó történetét dolgozza fel, az ára: 1200 Ft.

 A második kötet kicsit eltávolodik a tó közvetlen környékéről, hiszen báró Eötvös Józsefről, valamint az Ercsiben található, idén felújított Eötvös-kápolnáról, a 19. századi kultuszminiszter, író nyughelyéről szól. Az ára: 700 Ft.

 

Részlet a sorozatszerkesztő, L. Simon László sorozatindító előszavából:


Gyermekkoromban vettem először kezembe Lázár Istvánnak a S középen ott a Velencei tó... című, 1979-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvét. Én azóta tudom, valóban középen a mi kis tavunk van; s bár Torontótól Tokióig a fél világot bejártam, mégis tiszta szívvel vallom, számomra egyenesen ez a világ közepe. A hely, ahol felnőttem, a hely, ahol ma is élek, ahol a feleségemmel közösen neveljük a gyermekeinket, ahol az idén jubiláló családi vállalkozásunk tevékenykedik, s ahol immár tíz éve dolgozik az általam alapított, a Dr. Kazai Viktor vezette Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány.

Alapítványunk születésnapi kiadványában júniusban Adyt idézve ezt írtam: „»Térjetek vissza, honnan eszeveszettül elindultatok. Vár benneteket csókjaival a szülőföld, vigasztaló varázsával az anyáitok nyelvén zengő dajkadal, vár minden-minden zug, békét, szeretetet, megnyugvást lehelve! « Nekem Ady tanácsa valóságos életprogram, s éljek bárhol is, örökre Velencei-tavi leszek. A hazatérés öröme, annak a felismerése, hogy a mi magyar röghöz kötöttségünk nem feltétlenül hátrány, hanem előny is lehet, meghatározza a munkámat, a szűkebb hazához való viszonyomat.

Ezért alapítottam tíz éve a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt. Szerettem volna tenni valamit ezért a kultúrtájért, ezért a sokáig elfeledett, mellőzött, egykor szebb napokat látott turisztikai térségért. Szerettem volna méltóképpen folytatni a Velencei-tóval szenvedelmes szerelembe eső Springer Ferenc megszakadt munkáját. Akkor, 2006-ban még nem gondoltam, nem is reméltem, hogy egyszer ennek a térségnek az országgyűlési képviselője lehetek, miként azt sem, hogy állami vezetőként és a térségi fejlesztési tanács elnökeként majd tagjaként részese lehetek konkrét fejlesztési tervek kidolgozásának és megvalósításának. Mindezért hálás vagyok a sorsnak és a választópolgároknak. […]

Mi, akik a Velencei-tónál élünk, szerencsések vagyunk, mert számunkra, mikor gépen szállunk fölébe, akkor sem térkép-e táj, s pontosan tudjuk, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. Reméljük, még sokáig csodálhatjuk a tó csillogó víztükrét, ihatjuk a pákozdi és nadapi lejtőkön termett szőlő nedűjét vagy éppen az Angelika-forrás hűsítő vizét. S reméljük, gyermekeink is itt fognak felnőni, élvezni az élet szépségeit, sportolni, kerékpározni, kajakozni, vitorlázni, s majd felnőttként dolgozni, küszködni, szeretni, s családot alapítani. A maga szerény eszközeivel az alapítványunk is ezt kívánja segíteni, szolgálni.”

A csodásan felújított kápolnásnyéki Halász-kastély avatásával egybekötött születésnapi ünnepség után visszatértünk a dolgos hétköznapokhoz, új célokat, új feladatokat keresve. Alapítványunk kuratóriuma felkarolta a javaslatomat, s most – Velencei-tavi könyvtár címmel – egy könyvsorozatot indít útjára. A kötetekben elsősorban a gárdonyi, agárdi, dinnyési, zichyújfalui, pákozdi, sukorói, nadapi, pázmándi, kápolnásnyéki, pettendi és velencei kultúrtörténeti, építészeti, turisztikai, természeti, gazdasági értékekre szeretnénk rámutatni. Ám egy-egy esetben Fejér megye távolabbi pontjára is rá fogjuk irányítani a figyelmet, megmutatva azokat az értékeket, amelyeket érdemes a Velencei-tó partján élőknek és nyaralóknak is felkeresniük, vagy amelyeknek a létrejöttében az alapítványunkhoz kötődő személyeknek is szerepe volt. A megjelenő könyvek műfajilag nagyon különbözőek lesznek, köztük tudományos, ismeretterjesztő művekkel, fotóalbumokkal és dokumentumkötetekkel…