FELAVATTÁK GALÁNTHAI FEKETE JÁNOS DOMBORMŰVÉT KÁPOLNÁSNYÉKEN

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítójának, L. Simon László országgyűlési képviselőnek újabb kezdeményezése a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjának falára kerülő Fejér megyei közéleti emlékfal, amely az agárdi Fejér megyei irodalmi emlékfalhoz hasonlóan a megyei közélet meghatározó és tiszteletre méltó egyéniségeinek állít emléket. A közéleti emlékfal első domborműve Béres János alkotása, a 200 éve született Galánthai Fekete János, megyei tiszteletbeli főjegyző, író, költő, levéltáros arcképét ábrázolja.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezte december 10-én, advent második vasárnapjának délutánján a Fejér megyei közéleti emlékfal első domborművének avatását. Béres János szobrászművész alkotását Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke avatta fel. Köszöntőt mondott L. Simon László országgyűlési képviselő; Fekete János életművét Csurgai Horváth József, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója méltatta. Az adventi koszorú második gyertyáját Pósa Árpád, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője gyújtotta meg. A programot a Schola Catholica kamarakórus koncertje zárta

Galánthai Fekete János középiskoláit részben Pápán végezte. 1839–1841 között Neszmélyben volt tanító, 1843-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Székesfehérvárott ügyvédként, majd Fejér megyei főtisztviselőként, 1848-tól megyei alügyészként később megyei főjegyzőként tevékenykedett. A szabadságharc idején elkészítette a megye Függetlenségi Nyilatkozatot üdvözlő feliratát a kormányhoz, amely több ezer példányban jelent meg. A szabadságharc bukását követően bujdosni kényszerült.

1853-tól újra ügyvéd Sárbogárdon és gazdálkodó Sárkereszttúron, 1859-ben az akkor alakult Fejér megyei gazdasági egylet titkárává választották. 1861 után ismét Fejér vármegye főjegyzője lett. 1862-ben a dunántúli evangélikus egyházkerület világi aljegyzőjévé választotta meg. 1871-től levéltárosi állást töltött be. A Pesti Divatba és számos más lapba is írt. Humoros cikkek és népies beszélyek szerzője.

1858-ban népoktató jellegű verses munkája jelent meg Életiskola a magyar nép számára címmel. A kéziratot a szintén 200 éve született Arany János véleményezte, aki a következő gondolattal zárta bírálatát: „Átalában e tanvers, mint ilyen, becsülettel fogja betölteni helyét, s a magyar népnek valódi szellemi épületére szolgáland”.

 

Felavatták id. Radetzky Jenő szobrát az agárdi sétányon

A Madárvárta első igazgatójának szobrát – Kontur András szobrászművész alkotását – 2017. november 26-án avatták a tóparti kerékpárút mellett kialakított sétányon, az agárdi csónakkikötőnél.

A megjelenteket Tóth István, Gárdony Város polgármestere köszöntötte, majd L. Simon László országgyűlési képviselő, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója emlékezett a Madárvárta „örökös lakójára”, id. Radetzky Jenőre. A honatya, a város elöljárója és Id. Radetzky Jenő fia végezte a szoboravatás ceremóniáját. Az ünnepséget követő fogadáson Radetzky Jenő mondott pohárköszöntőt édesapjára emlékezve. A szobor állítása és az avatóünnepség a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány és Gárdony Város Önkormányzata együttműködésének eredménye.

A kerékpárút melletti sétány szoborparkjában olyan nagyságokról készült képzőművészeti alkotások találhatók, akik részt vettek a Velencei-tó természetvédelmében: a tó természeti kincseit feltáró és értékmegőrző munkájukért, a Velencei-tóért végzett tevékenységük alapján ismert és elismert személyiségek. Herman Ottó, Chernel István és Solymos Ede társaságába most az agárdi Madárvárta első igazgatója, id. Radetzky Jenő szobra került. A megvalósítás – amint a szoborpark többi alkotása is –, a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásában jött létre.

Id. Radetzky Jenő rendkívül sokszínű egyéniség volt: tudós, tanár, népművelő, közéleti ember, tudományos és ismeretterjesztő előadó, szakmai cikkek és tanulmányok írója, természetfotós, kisfilmek alkotója – mondta el róla L. Simon László. Tengernyi írását egy mappában őrizte, amelyre ezt a jelmondatot írta: „A szellem a legmagasabb méltóság!” Az életművéhez kapcsolódó fontosabb fogalmakat az alábbiakban összegezte az ünnepség szónoka: a Madárvárta „örökös lakóját” mindenekelőtt a felelősségvállalás, a fegyelmezettség, a példamutatás, a természetszeretet, a szép magyar beszéd és a szép magyar nyelv őrzése, valamint az elhivatottság jellemezte.

forrás: feol.hu

Meghívó

II. Velencei-tavi Vadász Randevú a Halász-kastélyban

Második alkalommal adott otthont a Halász-kastély a Velencei-tavi Vadász Randevúnak Kápolnásnyéken. Az eseményt a Fishing&Hunting TV és a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezte számos támogatóval karöltve. A rendezvényt L. Simon László, országgyűlési képviselő, az Alapítvány alapítója és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga: Lipp Adriennek, Dósa Tibor, királyi főszakácsnak és Koszti András, Velence Város polgármesterének – a VADEX felajánlásából, muflonból készült remek vadételek közül kellett kiválasztania a győztest. A vándor kupa a tavalyi évhez hasonlóan a varázslatosan főző Pénzügyőr csapatához került, a második díjat a fantasztikus szakács Bodrogi Gyula vezette színész-csapat kapta, míg a harmadik helyezett a Duna Lövész Sport Egyesület lett.  Mind a húsz résztvevő csapat győztesnek érezhette magát azonban: csodálatos idő, szépséges környezet, nagyszerű társaság és finom ételek, italok fémjelezték a II. Vadász Randevút. Jövőre újra ugyanitt!

View the embedded image gallery online at:
http://www.vtka.hu/#sigFreeIdc645de7f69

Újabb szoborral gazdagodik a Halász-kastély parkja

Szobrot emeltek az Egri csillagok írójának Sepsikőröspatakon

Gárdonyi Géza bronz mellszobrát avatta fel Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter 2017. július 21-én Sepsikőröspatakon. Az alkotást a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány ajándékozta a községnek, Balog Zoltán miniszteri keretének hozzájárulásával. L. Simon László országgyűlési képviselő, a VTKA alapítója történelmi eseménynek nevezte a szoboravatást.

Balog Zoltán a másfél ezres Kovászna megyei község főterén mondott beszédében kiemelte: jó érzés, de kötelesség is a mostani szoboravató, hiszen a magyar kormányt kötelezi a 2011-ben alkotott alkotmány gondolata, amely egységes nemzetként kezeli a részekre szakadt határon túli testvéreinket. A miniszter megemlékezett Gárdonyi Géza apjáról, aki Kossuth Lajos ágyúöntője volt, majd az író gondolatait idézte, aki magáról azt vallotta, „kövek alatt nőtt fű”, ám a fű kinyílik a kő alól, és meghozza a saját terméseit. „Ezért a nyelvért szeretjük olvasni Gárdonyit, akinek életműve az Egri csillagokban csúcsosodott ki” – méltatta az írót a miniszter.

Gárdonyi Géza az egykori Agárdpusztán született, amely napjainkban Gárdony város része. Gárdony évek óta kiváló testvértelepülési kapcsolatot ápol a háromszéki Sepsikőröspatakkal. Ezt támogatva ajándékozta a Velencei-tó kulturális és turisztikai fejlesztéséért dolgozó, idén tizenegy éves Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány Pető Hunor alkotását a székelyföldi település közösségének. Az alkotást, amely Sepsikőröspatak első köztéri szobra, a térségből, Barótról származó Pető Hunor Munkácsy-díjas képzőművész készítette el.

Csoóri Sándort ábrázolja a Fejér megyei irodalmi emlékfal 23. domborműve

Csoóri Sándor domborműve is ékesíti 2017. február 5. óta a Fejér megyei irodalmi emlékfalat. Előző év szeptemberében hunyt el Zámoly szülötte, Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, az ő emlékére rendezett a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány (VTKA) ünnepséget.

Az eseményen felavatták a művészről készült domborművet a Fejér megyei irodalmi emlékfalon, amely a Gárdonyi Géza Emlékház oldalán található. Az avatást a művész születésének 87. évfordulójára időzítették. Csoóri Sándor a 23. alkotó, akinek portréja díszíti a falat. Az avatáson ott volt Balogh Júlia is, a költő özvegye.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszéde kezdetén az alkotó Jóslás a te idődről című művéből idézett. Az avatón elmondta, hogy Csoóri Sándor a semmi ellen, a valamiért szervezett közösséget, folytatott párbeszédet, alapított televíziót, írt verset és nagyon sokszor leginkább szenvedett a valamiért.

Megjegyezte, Csoóri Sándor tavaly „hazatért”, és most újra hazatér szűkebb hazájába és egy kiváló asztaltársaságba került. Ez a dolgok rendje, ott gondolnak először az emberre, ahonnan elindult, a szűkebb hazában.

Kontur András domborművét az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László országgyűlési képviselő, a VTKA alapítója leplezte le. Ezt követően L. Simon László hangsúlyozta, büszkék arra, hogy a Fejér megyeiek elsőként állítottak emléket Csoóri Sándornak. Reményét fejezte ki, hogy sok követőjük lesz a jövőben.

Az általa szerkesztett, az irodalmi emlékfalon szereplő alkotók műveit bemutató olvasókönyv második kiadásáról elmesélte, Csoóri Sándor négy költeménye került bele a kiadványba, ezek többségében olyan versek, amelyek a hazával kapcsolatosak.

A kápolnásnyéki Halász-kastély új kiállítása

Velencei-tavi könyvtár

Az idén tízéves Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány Velencei-tavi könyvtár címmel új könyvsorozatot indított útjára. Karácsony előtt megjelent az első két kötet, amelyek megvásárolhatók a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központban, a Halász-kastély pénztárában, illetve utánvéttel megrendelhetők a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. mailcímen.

 Az első kötet – Salacz Nóra szerkesztésében – a velencei Bence-hegyi kilátó történetét dolgozza fel, az ára: 1200 Ft.

 A második kötet kicsit eltávolodik a tó közvetlen környékéről, hiszen báró Eötvös Józsefről, valamint az Ercsiben található, idén felújított Eötvös-kápolnáról, a 19. századi kultuszminiszter, író nyughelyéről szól. Az ára: 700 Ft.

 

Részlet a sorozatszerkesztő, L. Simon László sorozatindító előszavából:


Gyermekkoromban vettem először kezembe Lázár Istvánnak a S középen ott a Velencei tó... című, 1979-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvét. Én azóta tudom, valóban középen a mi kis tavunk van; s bár Torontótól Tokióig a fél világot bejártam, mégis tiszta szívvel vallom, számomra egyenesen ez a világ közepe. A hely, ahol felnőttem, a hely, ahol ma is élek, ahol a feleségemmel közösen neveljük a gyermekeinket, ahol az idén jubiláló családi vállalkozásunk tevékenykedik, s ahol immár tíz éve dolgozik az általam alapított, a Dr. Kazai Viktor vezette Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány.

Alapítványunk születésnapi kiadványában júniusban Adyt idézve ezt írtam: „»Térjetek vissza, honnan eszeveszettül elindultatok. Vár benneteket csókjaival a szülőföld, vigasztaló varázsával az anyáitok nyelvén zengő dajkadal, vár minden-minden zug, békét, szeretetet, megnyugvást lehelve! « Nekem Ady tanácsa valóságos életprogram, s éljek bárhol is, örökre Velencei-tavi leszek. A hazatérés öröme, annak a felismerése, hogy a mi magyar röghöz kötöttségünk nem feltétlenül hátrány, hanem előny is lehet, meghatározza a munkámat, a szűkebb hazához való viszonyomat.

Ezért alapítottam tíz éve a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt. Szerettem volna tenni valamit ezért a kultúrtájért, ezért a sokáig elfeledett, mellőzött, egykor szebb napokat látott turisztikai térségért. Szerettem volna méltóképpen folytatni a Velencei-tóval szenvedelmes szerelembe eső Springer Ferenc megszakadt munkáját. Akkor, 2006-ban még nem gondoltam, nem is reméltem, hogy egyszer ennek a térségnek az országgyűlési képviselője lehetek, miként azt sem, hogy állami vezetőként és a térségi fejlesztési tanács elnökeként majd tagjaként részese lehetek konkrét fejlesztési tervek kidolgozásának és megvalósításának. Mindezért hálás vagyok a sorsnak és a választópolgároknak. […]

Mi, akik a Velencei-tónál élünk, szerencsések vagyunk, mert számunkra, mikor gépen szállunk fölébe, akkor sem térkép-e táj, s pontosan tudjuk, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. Reméljük, még sokáig csodálhatjuk a tó csillogó víztükrét, ihatjuk a pákozdi és nadapi lejtőkön termett szőlő nedűjét vagy éppen az Angelika-forrás hűsítő vizét. S reméljük, gyermekeink is itt fognak felnőni, élvezni az élet szépségeit, sportolni, kerékpározni, kajakozni, vitorlázni, s majd felnőttként dolgozni, küszködni, szeretni, s családot alapítani. A maga szerény eszközeivel az alapítványunk is ezt kívánja segíteni, szolgálni.”

A csodásan felújított kápolnásnyéki Halász-kastély avatásával egybekötött születésnapi ünnepség után visszatértünk a dolgos hétköznapokhoz, új célokat, új feladatokat keresve. Alapítványunk kuratóriuma felkarolta a javaslatomat, s most – Velencei-tavi könyvtár címmel – egy könyvsorozatot indít útjára. A kötetekben elsősorban a gárdonyi, agárdi, dinnyési, zichyújfalui, pákozdi, sukorói, nadapi, pázmándi, kápolnásnyéki, pettendi és velencei kultúrtörténeti, építészeti, turisztikai, természeti, gazdasági értékekre szeretnénk rámutatni. Ám egy-egy esetben Fejér megye távolabbi pontjára is rá fogjuk irányítani a figyelmet, megmutatva azokat az értékeket, amelyeket érdemes a Velencei-tó partján élőknek és nyaralóknak is felkeresniük, vagy amelyeknek a létrejöttében az alapítványunkhoz kötődő személyeknek is szerepe volt. A megjelenő könyvek műfajilag nagyon különbözőek lesznek, köztük tudományos, ismeretterjesztő művekkel, fotóalbumokkal és dokumentumkötetekkel…