Megyei és kortárs – Tárlat nyílt a Halász-kastélyban

Reprezentatív válogatás nyílt szombaton este a kápolnásnyéki Halász-kastélyban Fejér megyei kortárs alkotók műveiből.

A tárlat szubjektív és folytatásra érdemes – fogalmazott megnyitóbeszédében L. Simon László országgyűlési képviselő. A március 22-ig látogatható kiállítás ezúttal Hegedűs 2 László, Nagy Benedek, Ujházi Péter, Péter Ágnes és Szegedi Csaba alkotásaiból merít.
Ez az első olyan kiállítás az immáron kulturális központtá avanzsált, három éve megújult Halász-kastélyban, amely önállóan, Fejér megye kortárs művészetének egy izgalmas szeletére fókuszál.

– A Halász-kastély elmúlt három évében arra törekedtünk, hogy mind a Velencei-tó környékieket, mind a székesfehérváriakat és a Budapest környékieket ide vonzzuk, sok-sok eseménnyel, elsősorban klasszikus képzőművészeti tárlatokkal, koncertekkel és táncos előadásokkal. Korábban is voltak kísérletek, amikor a kortárs művészet kitöltötte a kiállítótereket, de inkább színesítették és gazdagították az aktuális klasszikus kiállítás anyagát. Ilyen volt Szűcs László szobrászművész kisplasztikáinak kamaratárlata vagy a szolnoki művésztelep kiállítása.

De abban az értelemben, hogy rámutassunk szűkebb hazánk kortárs képzőművészeti értékeire, ez az első nagy feladatvállalása a kastélynak – fogalmazott L. Simon László országgyűlési képviselő a megnyitón. Ujházi Péter háromdimenziós táblafestményei, Hegedűs 2 László digitális alkotásai és Nagy Benedek plasztikái mellett két jelentős Velencei-tavi alkotó is bemutatkozott – akiknek munkássága szintén túlmutat a megye dimenzióin: Péter Ágnes és Szegedi Csaba szintén külön termet kapott a tárlaton.

forrás: feol.hu

SZUBJEKTÍV FEJÉR

Válogatás Fejér megyei kortárs művészek alkotásaiból

Hegedűs 2 László
Nagy Benedek
Ujházi Péter
Péter Ágnes
Szegedi Csaba

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány
tisztelettel meghívja Önt a
2019. november 30. szombat 17.30-kor kezdődő megnyitóra.

A kiállítást megnyitja
Takács J. Lajos műgyűjtő

Köszöntőt mond
L. Simon László országgyűlési képviselő

A tárlat 2020. március 22-ig látogatható hétfő kivételével minden nap 9.00-17.00 óráig.

Halász-kastély
Cím: 2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.
Telefon: +36 21 292 0471
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Vadászfegyverek -Fegyvervadászok

Keresve sem találhattunk volna jobb, kifejezőbb címet programunknak, amely nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, minthogy bemutassa a magyar tűzfegyvertörténet évszázadait. Egy hetes eseményünk minden vadász, lövész, gyűjtő, fegyverek iránt érdeklődő számára izgalmas tartalmat nyújt. A program egyik legfontosabb eleme lőfegyver és vadászattörténeti kiállításunk, amely magángyűjtők, a HM Hadtörténeti Múzeum valamint a Mezőgazdasági Múzeum fegyverraktárainak legizgalmasabb, legértékesebb darabjaira épül. A kiállítás öt teremben mutatja be a magyar vadászpuskatörténet legfontosabb állomásait, koncentrálva a hazai fegyverkészítés bemutatására, valamint a magyar vadászterületek híres vagy akár hírhedt Nimródjainak fegyvereire. A gazdag kiállítás értékét növeli fegyvertörténeti konferenciánk, amelyen a hazai fegyvergyártás történetének szemelvényeit ismerheti meg a hallgató. Előadóink legfrissebb kutatásaikat mutatják be, amelyek sok évtizedes adósságot pótolnak. Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, meghívunk minden kedves érdeklődőt hazánk rendszerváltoztatás utáni első lőfegyveraukciójára, amelyen nem csak történelmi, de akár modern vadász- és hadifegyverek megvásárlása is lehetséges az arra engedéllyel rendelkező közönség számára.

A kiállítás 2019. november 18-24-ig, minden nap 10.00-18.00 óráig látogatható.

Bory Jenőről készült domborművet avattak Kápolnásnyéken

Újabb alkotással bővült a Fejér megyei közéleti panteon

Születésének 140. évfordulóján egy Bory Jenőről készült dombormű került ki vasárnap a Halász-kastély kerítésére. Két éve született meg annak a küldetésnek az ötlete, hogy egy emlékfalon kapjanak helyet Fejér megye jeles személyiségei. Vasárnap L. Simon László országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, dr. Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Pintér Balázs szobrászművész a Bory-család képviselőinek jelenlétében avatták fel a Mesterről készült alkotást.


A kápolnásnyéki Halász-kastély kerítése – főleg a második világháború idején – sok viszontagságot megélt, ez választotta el az ellenséges csapatokat egymástól a térségben zajlott közelharcok idején. Az épület felújításával új korszak kezdődött: kiállításoknak, rendezvénynek ad otthont a kastély, a kerítés pedig egy emlékfal lett.

„Egyfajta irodalmi zarándokhellyé sikerült tennünk Gárdonyi Géza szülőházát a falra felkerült domborművekkel, illetve elkészült a Fejér megyei irodalmi olvasókönyv, ami bemutatja a gyerekeknek a Fejér megyéhez kötődő írókat és költőket. Ennek mintájára itt, a kápolnásnyéki Halász-kastély kerítésének a falán pedig egy Fejér megyei közéleti panteont hozunk létre, olyan emberek emléke előtt tisztelegve, akik a megye és az ország kulturális, történelmi, tudományos életéhez sokat tettek hozzá.” - emelte ki köszöntőjében L. Simon László országgyűlési képviselő.

Fekete János író, Fejér megye egykori főjegyzője, Prohászka Ottokár püspök és Sipos Gyula, a Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred parancsnoka után vasárnap immár a negyedik alkotást avatták a Halász-kastély kerítésén. Bory Jenőről – születésének 140. évfordulójára - Pintér Balázs szobrászművész készítette a nagyon kifejező, a jelenlévő családtagok szerint is a Mester jellegzetes vonásait megörökítő domborművet.


Székesfehérvár ezer szállal kötődik a Velencei-tóhoz, és a tókörnyék is a városhoz. Emiatt is üdvözölte az emlékfal küldetését dr. Cser-Palkovics András. A polgármester emellett felidézte Bory Jenő tevékeny alkotói életpályáját és a Bory-vár megépítését, amelyet a leszármazottak értőn ápolnak és őriznek.

„Székesfehérvárra sok jelzőt tudunk említeni, ami egy több mint ezeréves város esetében ez így is van rendjén. Számos jeles személyiség alkotott a városhoz kötődően, éppen ezért ebben önálló fejezetet kapni nagyon nehéz – Bory Jenőnek mégis sikerült. Róla önálló fejezetben kell megemlékeznünk, amikor Székesfehérvárról beszélünk. A városban járva számos emléket láthatunk tőle, a legkiemelkedőbb pedig a Bory-vár, ami az emberi kapcsolatok fontosságát mutatja, és ami a város egyik jelképe.” - mondta el dr. Cser-Palkovics András, aki az egykor Szarajevóban állt Bory-alkotás kapcsán azt is bejelentette, hogy egy ottani nagykövetségi megkeresés érkezett a szobor esetleges helyreállítása kapcsán.

L. Simon László országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, dr. Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Pintér Balázs szobrászművész a Bory-család képviselőinek jelenlétében avatták a Mesterről készült domborművet.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

TÉRZENE A VELENCEI-TÓNÁL

A koncertsorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezésében és az Óbudai Danubia Zenekarközreműködésével valósul meg.

 

2019. szeptember 20. Velence, 17.00 Megyenap (Korzó)

Kedvrevaló

Vonós muzsika a könnyed klasszikustól a ragtimeon át a dallamos jazzig.

Köszöntőt mond: Koszti András polgármester

Handel: Vízi zene - Hornpipe
Csajkovszkij: Virágkeringő
Brahms: I. magyar tánc
Bizet: Carmen-Virág ária
Magna carneval
Blue tango 

2019. szeptember 29. 15.00 Agárd főtér

Az arany színű trombita és barátai

Családi koncert Mézgáéktól a Csillagok háborújáig.
rézfúvós kvartett
Köszöntőt mond: Tóth István polgármester

Műsor:
G. Rossini: Tell Vilmos - nyitány
G. Bizet: Carmen-Torreador dal
J.S. Bach: Cantata no. 68., - My Heart,Ever Faithful
D. Uber: Egy nap a lóversenypályán
G. Verdi: Aida - Bevonulási induló
Farkas Ferenc: Tubaváltozatok
G. Gershwin: Four Hits for five by George!

 2019. október 4. 16.00 Kápolnásnyék, Fő tér

Uralkodók lábnyomában

Legkedveltebb és legismertebb klasszikus dallamok vonósokra.

vonósnégyes

Köszöntőt mond: Dr. Pauli Szilárd

Handel: Vízi zene - Hornpipe
Handel: La rejuissance
Haydn: Kayser kvartett Op. 76. no 3.
RAvel: Pavane egy infánsnő halálára
Csajkovszkij: Virágkeringő
Bach-Gounod: Ave Maria
Mendelssohn: Nászinduló a Szentivánéji álom-ból
Elton John: Lion King
Handel: Salamon - Sába királynőjének bevonulása

 2019. október 4. 16.00 Velence Könyvtár

Uralkodók lábnyomában

Legkedveltebb és legismertebb klasszikus dallamok vonósokra.

vonósnégyes

Köszöntőt mond: Koszti András polgármester

Műsor:

Handel: Vízi zene - Hornpipe
Handel: La rejuissance
Haydn: Kayser kvartett Op. 76. no 3.
Ravel: Pavane egy infánsnő halálára
Csajkovszkij: Virágkeringő
Bach-Gounod: Ave Maria
Mendelssohn: Nászinduló a Szentivánéji álom-ból
Elton John: Lion King
Handel: Salamon - Sába királynőjének bevonulása

 2019. október 6. 15.00 Gárdony

Ünnepi szívvel

Aradi vértanúk napja ünnepi műsor

vonósnégyes

Ünnepi beszédet mond:

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

Köszöntőt mond:

L. Simon László országgyűlési képviselő

Tóth István, Gárdony Város polgármestere

Műsor:

Rózsavölgyi Márk: Első magyar társastánc
Dohnányi Ernő: Triószerenád Op. 10
Weiner Leó: I. Divertimento Op. 20
Mosonyi Mihály: g moll vonósnégyes no. 2
Brahms: Magyar táncok

 2019. október 11. 16.00 Kápolnásnyék Fő tér

Vadászattól a polkáig

Kürtök nélkül minden picit színtelen, de ha harsannak, a vadak ugranak.

kürt kvartett

Köszöntőt mond: Dr. Pauli Szilárd

Heimkehr von der Jagd  ( Hazatérés a vadászatról )
Vivaldi: Concerto Op.3 No.9. 1.t.
J.S.Bach: Air
W.A.Mozart: Májusi dal
C.M.von Weber: Vadászkórus a Bűvös Vadász c. operából
R.Wagner: Zarándokok kórusa a Tannhauser c. operából
Kerry Turner: Fanfare for Barcs
J.Brahms: Magyar táncok
S.Joplin: The Entertainer
Lowell Shaw: Fripperies

 2019. október 12. 17.00 Dinnyési templom

Bach, az isteni zene

fafúvós együttes

Köszöntőt mond: Tóth István polgármester

Rameau: Concerto fúvósötösre (tételek)
Telemann: Fúvósötös (tételek)
Részletek: Händel :Vízi zene és Tűzijáték szvit c. műveiből
Válogatás J.S. Bach és a Bach fivérek, valamint Couperin mesterműveiből

 2019. október 12. 17.00 Velence családi nap (Korzó)

Az aranyszínű trombita és barátai

Köszöntőt mond: Koszti András polgármester

Műsor:

Családi koncert Mézgáéktól a Csillagok háborújáig.
Levi rézfúvós kvintett
G. Rossini: Tell Vilmos - nyitány
G. Bizet: Carmen-Torreador dal
J.S. Bach: Cantata no. 68., - My Heart,Ever Faithful
D. Uber: Egy nap a lóversenypályán
G. Verdi: Aida - Bevonulási induló
Farkas Ferenc: Tubaváltozatok
G. Gershwin: Four Hits for five by George!

 

 

 

 

IDŐPONTVÁLTOZÁS!

A KORÁBBAN MEGHIRDETETT 15 ÓRA HELYETT 17 ÓRAKOR KEZDŐDIK ALÁBBI PROGRAMUNK OKTÓBER 6-ÁN:

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt a kápolnásnyéki Halász-kastélyba

2019. október 6-án, vasárnap 17 órára

az Aradi Vértanúk Emléknapján

A SCHWEIDEL CSALÁD EMLÉKEZETE A HALÁSZ-KASTÉLYBAN

című rendezvényére.


Megemlékezik:

KIRTSCH ANNAMÁRIA, Schweidel József dédunokája

Köszöntőt mond:

L. SIMON LÁSZLÓ országgyűlési képviselő

Közreműködik:

Kelemen István színművész

A rendezvény a kastély kerítésénél található családi keresztnél koszorúzással és mécsesgyújtással kezdődik.

További információ:

Halász-kastély

Cím: 2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.

Telefon: +36 21 292 0471

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A XIX. század magyar festészetének legnagyobbjaitól érkezett gyűjtemény Kápolnásnyékre

Olyan merítés érkezett szombaton a kápolnásnyéki Halász-kastélyba a 19. századi magyar festészet remekeiből, amely ritka lehetőséget biztosít a korszak átfogó csodálatára. Munkácsy, Mednyánszky és Markó ecsetvonásait is egészen közelről vehetjük szemügyre – köszönhetően Kovács Gábor gyűjteményének.

Markó, Mednyánszky, Munkácsy – a 19. század magyar festészete a Kovács Gábor Gyűjteményben címmel nyílt kiállítás szombaton a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Már önmagában a cím is izgalmas művészettörténeti utazást ígért, a megnyitóra érkezett látogató pedig nem csalódhatott. Kovács Gábor, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány létrehozója, bankárból lett műgyűjtő gyakorlatilag saját otthonából hozta el a korszak kincseit az érdeklődőknek. A kiállítás a 19. század magyar művészetének színes korszakából ad reprezentatív áttekintést, felvonultatva a korszak összes fontos stílusirányzatát. A tárlat fő irányvonalát a klasszikus szépségeszményt kifejező, természetközpontú tájképfestészet olyan remekei képviselik, mint idősebb Markó Károly, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője vagy Mednyánszky László, aki mélységes humanizmussal ábrázolja az emberi esendőséget és kiszolgáltatottságot, de Munkácsy Mihály is itt van, Pihenő hölgy című alkotásával. E mesteri művek megtekintésével örök életre szóló élménnyel gazdagodunk. A megnyitón Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány elnöke emelte ki, hogy a mostanival együtt számos jelentős kiállítás bizonyítja: L. Simon László országgyűlési képviselő a kápolnásnyéki Halász-kastély végveszélyben lévő épületét nem csak egy „üres csigaházként” hozta helyre – hiszen most is országos érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílhatott meg a falai közt. Az eseményre maga a képek tulajdonosa is eljött, s bemutatta a szívének oly kedves gyűjteményt: – Az alapítvány 19. századi gyűjteménye végigvezeti, hogyan fejlődött a magyar festészet az 1810-es, ’20-as évektől kezdődően, a nemzeti öntudatra ébredés periódusától a század végéig, amikor a magyar művészet nem csak behozta azt a néhány száz éves lemaradását az európai festészethez képest – hiszen korábban nem volt önálló magyar festészet -, de Paál Lászlóval, Munkácsyval, Mednyánszkyval és Vasaryval be is lépett a világ élvonalába. Ezeknek a képeknek mindegyike valamilyen módon az én lelkemnek egy darabja, melyek nagy részében engem a fény és a nap fogott meg elsősorban – fogalmazott Kovács Gábor.

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Latorcai Csaba, a kultúráért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára pedig a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak mondott köszönetet azért, mert zászlójára tűzte, hogy a festői Velencei-tó környékén elősegíti a lokális kulturális élet felpezsdítését s a nívós turizmus fejlődését.

Képgaléria: A XIX. század magyar festészetének legnagyobbjaitól érkezett gyűjtemény Kápolnásnyékre

– Az elmúlt több mint egy évtized alatt itt megrendezett programok mellett az alapítvány munkatársainak köszönhető az is, hogy műemléki épületeink nyerhették vissza egykori dicső fényüket. Az alapítvány szorgalma és elhivatottsága különösen példaértékű, köszönet érte – hangsúlyozta az államtitkár. A megnyitót követően izgalmas tárlatvezetésre hívta az érdeklődőket Marosvölgyi Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora.

forrás:feol.hu

Pannoni csodás táj, dolgos emberekkel

A Velencei-tó turisztikai jelentőségének emeléséről szólt Gulyás Gergely miniszter a turisztikai évadnyitón.

– Első évben egy díj rangját a díjazott személye is emeli, s mivel már most ilyen magasra tettük a mércét azzal, hogy Balsay István, Székesfehérvár rendszerváltás utáni első polgármestere kapta meg, nagyon nagy feladatot vállalt a kuratórium magára. Hiszen így a következő években hasonlóan nemes tevékenységet végzett közéleti személyiségeket kell jelölniük – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki pénteken adta át a Velencei-tóért díjat a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A méltatásban elhangzott: elismert szakemberként fáradhatatlanul segíti a megye, így a Velencei-tó térségének fejlesztését. A Velencei-tó Vértes Fejlesztési Tanács egykori vezetőjeként, a Velencei-tó és Vértes Baráti Kör elnökeként neki is köszönhető, hogy a pannon táj gyöngyszeme, a Velencei-tó újra életre kelt. Balsay István így köszönte meg az elismerést: – Itt, e csodálatos dunántúli tájon minden van – tó, erdő, nádas, szántó és dolgos emberek. Jó innen képviselni az embereket.

Gulyás Gergely az évadnyitón hangsúlyozta azt is: a Velencei-tó jelentősége sokkal nagyobb, mint amekkora szerepet a turizmusban jelenleg betölt. – A Balaton kulcsfontosságú helyszínné vált, s noha a Velencei-tó környékén számos fejlesztés elindult, mégsem kap szerepéhez mérten megfelelő arányban állami forrást. Sok olyan turisztikai fejlesztési lehetőség van, melyet ha kihasználunk, ezek az arányok kihangsúlyozottabbá válhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a következő évek turisztikai programjában a térség kellő súllyal szerepeljen. Hangsúlyozta: a következő évtized turizmusfejlesztésének nyertese lehet a Velencei-tó.

Visszatérítendő uniós hitelből újult meg a Halász-kastély istállója

Az impozáns, egyúttal otthonos Halász-kastélyban több mint két éve nyílt meg a Halász Gedeon Kulturális Központ. Az épületegyüttes és környezete azóta is folyamatosan gyarapszik. Az istálló felújítva. Sárkányölő Szent György is belovagolt.

L. Simon László országgyűlési képviselő elmondása szerint az elmúlt tíz évben közel egymilliárd forintot költött a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány a kastély fejlesztésére, csinosítására; részben európai uniós, részben magánforrásokból. Most – közel teljes mértékben – elkészült az istállóépület felújítása. A politikus szavai szerint még némi simítás hátravan. No, nem a lovak hiányoznak belőle, hiszen új funkciókat nyer az épület: a kulturális központot kiszolgáló egységek lesznek benne, valamint műtárgyraktár.

Meg kell védeni a rontásoktól a házat és lakóit, s főként az istállót!

Az istálló átalakítására a kulturális intézményt működtető alapítvány szedte össze a pénzt. Visszatérítendő, ám kedvezményes kamatozású hitelt vettek föl, a kölcsön összege 144,92 millió forint. Ez a beruházás költségének 90 százaléka, a 10 százaléknyi önrészt az alapítvány saját forrásból biztosította.

Szombat délelőtt a tavaszi szél kezdte meg Pogány Gábor Benő szobrászművész az istálló falára előző este felfúrt Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló terrakotta domborművének avatását. A beszédek alatt huncutkodott az időjárás. L. Simon mellett Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár szólalt még föl.

Pogány Gábor Benő (b3) szobrászművész alkotása a kápolnásnyéki kastély melletti istálló falára felhelyezett
Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló dombormű Fotó: Nagy Norbert

Fekete Péter amúgy nem egyedül jött, vele volt egy gyík, egy komodói varánusz, másképp egy komodói sárkány feje, legalábbis a csontváza a jószágnak. Arról nem tudunk, hogy vele is Szent György végzett volna. Persze, meglehet.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is tiszteletét tette a kápolnásnyéki Szent György-dombormű avatásán. Mutatóba magával hozta egy komodói sárkány fejét
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Fekete Péter a Magyar Természettudományi Múzeumból hozta el mutatóba az 1912-ből való különleges műtárgyat. Az államtitkár szimbolikusnak nevezte a dombormű és az istálló egy napon való avatását, minek­utána a néphagyomány szerint Szent György napján illő megvédeni a házat és lakóit, de főként az istállót a rontásoktól. Kérem, ezt az istállót maga György védi eztán.
Pogány Gábor Benő szerint a jó és a rossz küzdelmét testesíti meg védelmező domborműve.

A grafika legnagyobb magyar mesterei Kápolnásnyéken

A kortárs magyar grafika izgalmas és varázslatosan sokszínű világába tekinthet be a látogató a szombaton nyílt Kép-történetek című tárlatnak köszönhetően, a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvánnyal együttműködve rendezte meg a Kép-történetek a magyar grafika mestereitől című tárlatot, amely lehetőséget ad egy-egy korszak és alkotó munkásságának bemutatására, ám ennél többet is nyújt: körképet ad a különböző grafikai technikákkal dolgozó mesterek szűk, de annál exkluzívabb köréről a ma már klasszikusnak számító alkotóktól korunk meghatározó művészein át egészen a fiatal nemzedékig. Az alkotásokat a március 30-i verőfényes napsütésben mutathatta be L. Simon László országgyűlési képviselő, az alapítvány alapítója, megköszönve Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor kurátorok munkáját.

 

L. Simon László a tárlat kurátoraival, művészettörténészekkel és alkotókkal együtt nyitotta meg a kiállítást
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

– Ezen a kiállításon nagyszerű magyar művészek alkotásai remek egységbe foglalva jelennek meg a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. E tárlatot remélhetőleg rendkívül sokan megtekintik, melyre minden esély meg is van, hiszen a magyar grafika világszínvonalú alkotásaival állunk szemben – fogalmazott az alapítvány alapítója. Sulyok Miklós, a Németh Lajos-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja pedig ekképp méltatta a tárlatot: – Az anyag valóban világszínvonalú, s jól mutatja, hogy a grafika műfaja semmiben nem marad el az úgynevezett nagy művészeti ágaktól – fogalmazott. Elgondolkodtató, sűrített, elit műfaj – tette hozzá -, a kiállítás pedig marasztaló.

 

A szombati tárlatmegnyitón a magyar grafika legszebb alkotásai tárultak a látogatók elé
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Marosvölgyi Gábor kurátor pedig az alábbi mankót adta a tárlathoz: nagyon izgalmas térben sikerült megrendezni a kiállítást, hiszen a kastély egymásba nyíló terei lehetőséget teremtenek arra, hogy a tárlat az egyes művészektől nem csupán különálló alkotásokat, hanem sorozatokat vagy tematikus műcsoportokat is bemutathasson. Ezeken a rendhagyó „történeteken” keresztül a tárlat felvillantja az irodalom, a történelem és a zenei élet fontosabb személyiségeit és meghatározó eseményeit, foglalkozik a 21. század emberét érintő problémákkal, továbbá betekintést enged a művészi alkotómunka izgalmas világába. A tárlaton fellelhetők Borsos Miklós szobrászművész éremportréi és tusrajzai, illetve Szalay Lajos alkotásai a Genezis-kötetből, amelynek 1966-os New York-i kiadása után Pablo Picasso a mestert a 20. század legjelentősebb grafikusának nevezte.

 

Képgaléria

A gyűjtemény része Kondor Béla 1956-os Dózsa-sorozata, Rékassy Csaba illusztrációi, Péreli Zsuzsa János vitéz-sorozata és Szemethy Imre rézkarcai is. Láthatjuk Csernus Tibor könyvillusztrációit, amelyek pedig a legmodernebb figurális ábrázolás eszközeivel keltik életre a kalandregények, krimik és a klasszikus irodalom világát. Kéri Imre Caravaggio-sorozata és Takáts Márton antikizáló stílusú épületfeldolgozásai az európai művészet újraértelmezései. Prutkay Péter grafikái a terrorizmusról és a globalizációról mesélnek, Kesselyák Rita utcarészletei pedig már festői lírát elevenítenek meg a lapokon. Izgalmas vizuális és mentális kalandozásra, interaktivitásra ösztönzik a látogatót Orosz István anamorfózisai, amelyek a hagyományos képi elemek mellett tükröződéssel vagy éppen a „szemfényvesztés” eszközeivel hoznak új jelentéstartalmat az alkotásba, értelmezésbe. A tárlat június 30-ig látogatható.

forrás:feol.hu

ÚJ KIÁLLÍTÁS NYÍLIK A HALÁSZ-KASTÉLYBAN

KÉP-TÖRTÉNETEK
a magyar grafika mestereitől

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) legfontosabb missziója a magyar képzőművészet értékeinek feltárása és bemutatása. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvánnyal együttműködve erre ad különleges lehetőséget a kápolnásnyéki Halász-kastélyban március 30-án megnyíló tárlat, ahol a közönség betekintést nyerhet a kortárs magyar grafika izgalmas és varázslatosan sokszínű világába.

A kastély egymásba nyíló terei alkalmat adnak egy-egy korszak vagy alkotó munkásságának önálló bemutatására, ugyanakkor – mintegy fejezetekre tagolva – a kiállítás körképet nyújt a különböző grafikai technikákkal dolgozó mesterek szűk, de annál exkluzívabb köréről a ma már klasszikusnak számító alkotóktól korunk meghatározó művészein át egészen a fiatal nemzedékig.

A kiállítás az egyes művészektől nem különálló alkotásokat, hanem sorozatokat vagy tematikus műcsoportokat mutat be. Ezeken a rendhagyó „történeteken” keresztül a tárlat felvillantja az irodalom, a történelem és a zenei élet fontosabb személyiségeit és meghatározó eseményeit, foglalkozik a 21. század emberét érintő problémákkal, továbbá betekintést enged a művészi alkotómunka izgalmas világába.

Borsos Miklós szobrászművész vésője nyomán az európai zeneirodalom kiemelkedő alkotóinak arcvonásai elevenednek meg az éremportrékon, míg tusrajzai a kamarazenélés intim világába engednek bepillantást szűkszavú, de annál modernebb kifejezőeszközökkel. Kortársa, Szalay Lajos annak a Genezis-kötetnek néhány lapjával szerepel a kiállításon, amelynek 1966-os New York-i kiadása után Pablo Picasso a mestert a 20. század legjelentősebb grafikusának nevezte.

A kortárs magyar grafika megszületésének nyitánya volt Kondor Béla 1956-os Dózsa-sorozata, amely egyben a magyar szabadságeszme egyik legfontosabb képzőművészeti ábrázolása. Az ő törekvéseit folytató Rékassy Csaba illusztrációi Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című munkájához az antik mítoszokból vett történeteket fogalmazza át korunk nyelvén. A magyar irodalom egyik legszebb verses meséje elevenedik meg Péreli Zsuzsa János vitéz-sorozatán keresztül, míg Szemethy Imre rézkarcai a török sereget feltartóztató maroknyi magyar hősnek állítanak dicső emléket. A párizsi emigrációban alkotó Csernus Tibor könyvillusztrációi pedig a legmodernebb figurális ábrázolás eszközeivel keltik életre a kalandregények, krimik és a klasszikus irodalom világát.

Az európai művészet újraértelmezése valósul meg Kéri Imre Caravaggio-sorozatában vagy Takáts Márton Piranesi nyomán készült Budapest-parafrázisaiban. Előbbi a mezzotinto technika lehetőségeit kihasználva teremti újjá fekete-fehérben a barokk festészet fény–árnyék ellentétekre épülő művészetének drámaiságát, míg utóbbi – a klasszikus Róma romjait régészeti pontossággal megörökítő mester hatására – a főváros fontosabb épületeit dolgozza fel antikizáló stílusban, így teremtve kontinuitást múlt és jelen között.

Prutkay Péter változatos technikával készült grafikai lapjai olyan általános érvényű jelenségekkel foglalkoznak, mint a globalizáció vagy a terrorizmus, míg Kesselyák Rita lírai hangvételű esti utcarészletei a metafizikus festészet örökét viszik tovább. A művészet története során a képi elemek gyakran rejtett formában tartalmazták az okkultizmus titkos jelképeit. E misztikus, szemet megcsaló művészet modern kori újraértelmezései Orosz István anamorfózisai, amelyeken a hagyományos képi elemek mögött a tükröződés, a rövidülés vagy az egyszerű „szemfényvesztés” eszközeivel új jelentéstartalmak bontakoznak ki.

A tárlat június 30-ig látogatható. Kurátora Fertőszögi Péter.

JANUÁR 19-ÉN NYÍLIK A HALÁSZ-KASTÉLY ÚJ KIÁLLÍTÁSA JELENLÉT CÍMMEL

A Szolnoki Művésztelep Jelenlét című kiállításának megnyitójára 2019. január 19-én, 17 órától kerül sor a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

Szolnok város nagyszerű művészeinek - Pogány Gábor Benő szobrászművész, Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész, Révi Norbert szobrászművész, Baráth Fábián szobrászművész, Fazekas Magdolna festőművész, Soosur Georgius festőművész, Király György festőművész, - alkotásai március végéig vendégeskednek a Velencei-tó környékének legszebb épületében.


A kiállítást megnyitja:

Dr. KÁLLAI MÁRIA
országgyűlési képviselő

Köszöntőt mond:

L.SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

A kiállítást méltatja:

WEHNER TIBOR
művészettörténész

A kiállítás
január 20-tól március 22-ig, minden nap 9.00-17.00 óráig
látogatható.

Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.

+36 21 292 0471
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kedves Látogatónk!

Köszönjük, ha munkánkat azzal is támogatják,
hogy nem hagyják veszni adójuk 1%-át,
hanem a
Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány javára ajánlják fel.

Adószám:
18498875–2–07

Köszönjük!

Bálint Ágnes két mesehőse kapott domborművet a Halász-kastélyban

Frakk és Labdarózsa – a magyar irodalom talán két legismertebb mesehős kutyája – Bálint Ágnes írónő képzeletének szüleményei – kerültek ezúttal dombormű formájában a Halász-kastély falára. Kontur András alkotásai a legjobb helyre kerültek – a kastély játszótere mellett üzennek mostantól a gyerekeknek.

„Csodaszép életem volt. Meseszép!” – így foglalta össze életét a Fejér megyében született Bálint Ágnes író, gyermekkorunk örök klasszikus meséinek szerzője, aki sajnos már 10 éve nincs köztünk. Rá emlékezve, életművét, személyiségét megidézve avatták fel két mesehősének domborművét a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Az írónőre személyes jó barátja, Csukás István Kossuth-díjas költő, író emlékezett, műveinek örök érvényű üzenetéről pedig Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint L. Simon László országgyűlési képviselő szólt a közönségnek – melynek soraiban ott voltak többek közt az írónő lányai is.

Nemzedékek nőttek fel Bálint Ágnes meséin

Bálint Ágnes olyan magyar író és dramaturg volt, akinek művein nemzedékek nőttek fel. Gyakorlatilag ő és Csukás István voltak azok, akik e műfajt megteremtették, művelték és versenyképessé tették a rajzfilmgyártást és a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisok mellett – vázolta az írónő érdemeit L. Simon László országgyűlési képviselő a Halász-kastély kerítésfalánál, ahol két dombormű várt leleplezésre szombaton délelőtt. Ezúttal vizslája, Frakk sem maradhatott el az ünnepségről, akinek nevét természetes, hogy Bálint Ágnes mesehőse ihlette, s aki – még természetesebben – megpróbálta ellopni a show-t gazdájától. Pedig az országgyűlési képviselő nagyon igyekezett – ugyanis Károly bácsinak öltözött az avatóünnepségre.

– Különösen nagy öröm számunkra, hogy úgy emlékezhetünk Bálint Ágnesre, hogy nem az ő portréját vésettük körbe, ahogy azt szoktuk tenni a közéleti pantheonok esetében. Ezúttal ugyanis két emblematikus alkotása, Frakk és Labdarózsa elevenedik meg a márványban – fogalmazott a képviselő. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig e mesék máig érvényes hatását emelte ki:

– Ha azt mondjuk egy mai gyereknek, hogy Frakk, Lukrécia vagy a vízipók, akkor igenis tudják, miről van szó. Olyan hősök ők, akik a mai napig együtt élnek velünk a hétköznapokban. Ha Bálint Ágnesre emlékezünk, egy alkotó, életigenlő nőre, feleségre, édesanyára emlékezünk. Műveiből a mai gyerekek is megismerhetik, milyen édesanyának, édesapának, testvérnek, gyereknek lenni, mit jelentenek a rokonok és barátok, hogy ezek a kapcsolatok hogyan hálózzák be az életünk mindennapjait és milyen meghatározóak számunkra. Tulajdonképpen ez a családok évének üzenete is, mert kiderül belőlük, miért jó családban élni. Műveivel és életével is ezt példázta az írónő, lehetne ezért a családok évének nagykövete is.

Rendkívül sokoldalú ember volt

Csukás István mondhatni, szuperlatívuszokban beszélt az írónőről, akinek munkásságát, személyiségét, nőiségét-nőiességét is megidézte hallgatóközönsége előtt. – Rendkívül sokoldalú ember volt Ági. Ha nem tudnánk, csodagyerek volt. 14 éves korában már megjelent folytatásokban az első meseregénye, amelyet aztán sok követett. Másrészt pedig elképesztően tehetséges is volt – mesélt róla momentumokat az író, aki fellebbentette a fátylat az írónő történeteiben rejlő női – ha úgy tetszik – méltóságról: – Gondoljunk csak bele, írásaiban például Károly bácsi, Frakk és a társadalom többi férfi tagja kicsit maflának hat. Ha ezekben a történetekben esze van valakinek, azok a nők.