Kedves Látogatónk!

Köszönjük, ha munkánkat azzal is támogatják,
hogy nem hagyják veszni adójuk 1%-át,
hanem a
Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány javára ajánlják fel.

Adószám:
18498875–2–07

Köszönjük!

JANUÁR 19-ÉN NYÍLIK A HALÁSZ-KASTÉLY ÚJ KIÁLLÍTÁSA JELENLÉT CÍMMEL

A Szolnoki Művésztelep Jelenlét című kiállításának megnyitójára 2019. január 19-én, 17 órától kerül sor a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

Szolnok város nagyszerű művészeinek - Pogány Gábor Benő szobrászművész, Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész, Révi Norbert szobrászművész, Baráth Fábián szobrászművész, Fazekas Magdolna festőművész, Soosur Georgius festőművész, Király György festőművész, - alkotásai március végéig vendégeskednek a Velencei-tó környékének legszebb épületében.


A kiállítást megnyitja:

Dr. KÁLLAI MÁRIA
országgyűlési képviselő

Köszöntőt mond:

L.SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

A kiállítást méltatja:

WEHNER TIBOR
művészettörténész

A kiállítás
január 20-tól március 22-ig, minden nap 9.00-17.00 óráig
látogatható.

Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.

+36 21 292 0471
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bálint Ágnes két mesehőse kapott domborművet a Halász-kastélyban

Frakk és Labdarózsa – a magyar irodalom talán két legismertebb mesehős kutyája – Bálint Ágnes írónő képzeletének szüleményei – kerültek ezúttal dombormű formájában a Halász-kastély falára. Kontur András alkotásai a legjobb helyre kerültek – a kastély játszótere mellett üzennek mostantól a gyerekeknek.

„Csodaszép életem volt. Meseszép!” – így foglalta össze életét a Fejér megyében született Bálint Ágnes író, gyermekkorunk örök klasszikus meséinek szerzője, aki sajnos már 10 éve nincs köztünk. Rá emlékezve, életművét, személyiségét megidézve avatták fel két mesehősének domborművét a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Az írónőre személyes jó barátja, Csukás István Kossuth-díjas költő, író emlékezett, műveinek örök érvényű üzenetéről pedig Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint L. Simon László országgyűlési képviselő szólt a közönségnek – melynek soraiban ott voltak többek közt az írónő lányai is.

Nemzedékek nőttek fel Bálint Ágnes meséin

Bálint Ágnes olyan magyar író és dramaturg volt, akinek művein nemzedékek nőttek fel. Gyakorlatilag ő és Csukás István voltak azok, akik e műfajt megteremtették, művelték és versenyképessé tették a rajzfilmgyártást és a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisok mellett – vázolta az írónő érdemeit L. Simon László országgyűlési képviselő a Halász-kastély kerítésfalánál, ahol két dombormű várt leleplezésre szombaton délelőtt. Ezúttal vizslája, Frakk sem maradhatott el az ünnepségről, akinek nevét természetes, hogy Bálint Ágnes mesehőse ihlette, s aki – még természetesebben – megpróbálta ellopni a show-t gazdájától. Pedig az országgyűlési képviselő nagyon igyekezett – ugyanis Károly bácsinak öltözött az avatóünnepségre.

– Különösen nagy öröm számunkra, hogy úgy emlékezhetünk Bálint Ágnesre, hogy nem az ő portréját vésettük körbe, ahogy azt szoktuk tenni a közéleti pantheonok esetében. Ezúttal ugyanis két emblematikus alkotása, Frakk és Labdarózsa elevenedik meg a márványban – fogalmazott a képviselő. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig e mesék máig érvényes hatását emelte ki:

– Ha azt mondjuk egy mai gyereknek, hogy Frakk, Lukrécia vagy a vízipók, akkor igenis tudják, miről van szó. Olyan hősök ők, akik a mai napig együtt élnek velünk a hétköznapokban. Ha Bálint Ágnesre emlékezünk, egy alkotó, életigenlő nőre, feleségre, édesanyára emlékezünk. Műveiből a mai gyerekek is megismerhetik, milyen édesanyának, édesapának, testvérnek, gyereknek lenni, mit jelentenek a rokonok és barátok, hogy ezek a kapcsolatok hogyan hálózzák be az életünk mindennapjait és milyen meghatározóak számunkra. Tulajdonképpen ez a családok évének üzenete is, mert kiderül belőlük, miért jó családban élni. Műveivel és életével is ezt példázta az írónő, lehetne ezért a családok évének nagykövete is.

Rendkívül sokoldalú ember volt

Csukás István mondhatni, szuperlatívuszokban beszélt az írónőről, akinek munkásságát, személyiségét, nőiségét-nőiességét is megidézte hallgatóközönsége előtt. – Rendkívül sokoldalú ember volt Ági. Ha nem tudnánk, csodagyerek volt. 14 éves korában már megjelent folytatásokban az első meseregénye, amelyet aztán sok követett. Másrészt pedig elképesztően tehetséges is volt – mesélt róla momentumokat az író, aki fellebbentette a fátylat az írónő történeteiben rejlő női – ha úgy tetszik – méltóságról: – Gondoljunk csak bele, írásaiban például Károly bácsi, Frakk és a társadalom többi férfi tagja kicsit maflának hat. Ha ezekben a történetekben esze van valakinek, azok a nők.

Avar kori aranytárgyak László Gyula rajzain

A nagyszentmiklósi kincsek másolatai láthatók Kápolnásnyéken

Puszták aranya – A nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai és László Gyula honfoglalás korát bemutató grafikái címmel nyílt kiállítás a kápolnásnyéki Halász-kastélyban szombaton. Az avar kori, egyedülálló leletegyüttesből, valamint részletgazdag grafikákból álló tárlatot Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke nyitotta meg.

Lezsák Sándor 20181015

A kutatók feladata a nagyszentmiklósi kincs titkának megfejtése – hangsúlyozta Lezsák Sándor a Puszták aranya kiállítás kápolnásnyéki megnyitóján (Fotó: Ficsor Márton)

A Halász-kastély és a szegedi Móra Ferenc Múzeum együttműködésében mutatták be múlt szombaton a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatait, történetét és jelentőségét Kápolnásnyéken. A december 31-ig megtekinthető tárlat megnyitóján a felújított kastélyépületben L. Simon László országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, örvendetes, hogy a nagyközönség megismerheti ezeket az eddig csak ritkán bemutatott, többnyire a Móra Ferenc Múzeum raktárában található műkincseket. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ezt követően felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltját próbálták megérteni, igazán felszabadító erejű volt László Gyula gondolata, amely szerint „a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. Ez később olyan szellemi irányba terelte, amely a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletéhez vezetett. Beszédében Lezsák Sándor László Gyula egy, a kilencvenes évek elején megfogalmazott gondolatára is felhívta a figyelmet, miszerint „a 19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada”. Az Országgyűlés elnöke rámutatott, feladatunk, hogy több kapcsolatot építsünk az ázsiai országokkal, nemcsak politikai és diplomáciai, hanem kulturális területen is.

Lezsák Sándor kitért arra is, a nagyszentmiklósi kincs egyedülálló leletegyüttesnek számít a magyar nemzet kultúrtörténetében, az egyedi formák és képábrázolások mellett megannyi rejtély jellemzi. A jövőben a kutatók feladata a kincs körüli titkok megfejtése – tette hozzá. Végül azt emelte még ki, hogy az aranykincsek tematikájához szorosan illik László Gyula ötven grafikája, amelyek a honfoglaló magyarok életét ábrázolják.

László Zoltán, a történész fia lapunknak elmondta, édesapja 50 rajz a honfoglalókról című kötetének rajzaiból először diafilmet készítettek. Az 1950-es években készült képekkel az volt László Gyula célja, hogy illusztrálja A honfoglaló magyar nép élete című könyvében írtakat. Majd a nagyszentmiklósi leletegyüttesről szólva kiemelte, édesapja 1935–36 táján a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, és már ekkortájt nagyon foglalkoztatták a kincsek. Lehetőséget kapott arra, hogy ne csak a másolatokat tanulmányozza idehaza, hanem az eredeti tárgyakat Bécsben. Mint ötvösmunkák is lenyűgözőek ezek az edények, nem beszélve arról, hogy a leletegyüttes fantasztikus gazdagsága, motívumrendszere mellett a korral való összefüggései is érdekelték – tette hozzá.

A tárlaton az aranytárgyak közt találunk gyönyörűen megmunkált, rajzokkal és különféle mintákkal díszített, rovásírással feliratozott kelyheket, poharakat, bikafejes csészéket, ivókürtöket, valamint korsókat. Majd a kastély külső termeiben láthatjuk László Gyula honfoglalás korát bemutató ötven grafikáját és Arany János: Rege a csodaszarvasról című költeményéhez készített illusztrációit. Ha elég figyelmesek vagyunk, a kiállított kincsek némelyikét felfedezhetjük a történész-képzőművész részletgazdag alkotásain is.

A SCHWEIDEL CSALÁD EMLÉKEZETE A HALÁSZ-KASTÉLYBAN

Október 6-án az aradi vértanúkra, különösen is Schweidel Józsefre emlékeztek a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A kastély vendége volt Schweidel József két dédunokája, Kirtsch Annamária és Szabóné Kircsfalusi Katalin valamint Demeter Zsófia történész, akik személyes és szakmai megközelítésből emlékeztek a kiváló honvéd vezérőrnagyra.

Szombaton délután 3 órakor a kápolnásnyéki Halász-kastély előtt álló családi keresztnél vette kezdetét a megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással, áldást mondott Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Ezt követően a kastély zsúfolt termében L. Simon László országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, egyben bemutatta azt a Schweidel-poharat, amely mostantól a kastély állandó kiállításának gyűjteményét gazdagítja. Hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy emlékezzünk, és a haza hőseit mindig merjük példaképként állítani magunk elé.

Kirtsch Annamária előadásában felidézte Schweidel József alakját, szépapjára emlékezve kiemelete, a család mindig tisztelettel és büszkeséggel emlékezett rá – akkor is, amikor ezt nem nézték jó szemmel – de sohasem kérkedtek, dicsekedtek hős felmenőjükkel. Megható és szívmelengető pillanatokat idézett fel a családi legendáriumból. Demeter Zsófia történész szakmai megközelítésből világította meg a hős aradi vértanú pályafutásának kardinális pontjait.

A rendezvényt megtisztelte látogatásával a Vörösmarty Társaság, akik a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai keretében látogattak el a kastélyba.

Kiállítás megnyitó ünnepség

A Velencei -tavi Kistérségért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt

2018. OKTÓBER 13-ÁN 11 ÓRÁRA

A

PUSZTÁK ARANYA
A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS HITELES MÁSOLATAI
és
LÁSZLÓ GYULA
A HONFOGLALÁS KORÁT BEMUTATÓ GRAFIKÁI

című kiállításának megnyitó ünnepségére a kápolnásnyéki Halász-kastélyba.

 A kiállítást megnyitja:
LEZSÁK SÁNDOR
az Országgyűlés alelnöke 

Köszöntőt mond:
L. SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

 A kiállítás
2018. OKTÓBER 13-TÓL DECEMBER 31-IG
látogatható.

 

 Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.
+36 21 292 0471

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dombormű avató ünnepség

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt

2018 október 12-én 15 órára

PROHÁSZKA OTTOKÁR

születésének 160. évfordulója tiszteletére

a Fejér Megyei Közéleti Emlékfalra
kerülő dombormű avató ünnepségére
a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjába. 

ELEK IMRE
szobrászművész alkotását felavatja:

SPÁNYI ANTAL
megyéspüspök 

Köszöntőt mond:
L. SIMON LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő

Prohászka Ottokár életművét méltatja:
MÓZESSY GERGELY
az Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója

 

A dombormű elkészítését támogatta: MÁD-OIL Kft.

Halász-kastély
2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.
+36 21 292 0471
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szobrot avattak és a megyei borverseny díjazottjait ünnepelték

A természet idén is csodás évjárattal ajándékozza meg a borkedvelőket – vetítette előre szakmai előadásában a Szőlészet ünnepén a szakember. Volt sok napsütés és csapadék is, amelynek eredménye remélhetőleg a következő megyei borversenyen már látszódni fog. Ezúttal azonban még a korábbi kamarai megmérettetés eredményeit ünnepelték a megye borászai a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Ahol szoboravatással kezdték a napot. Egy kétszáz éves kovácsoltvas kereszt ihlette L. Simon László szervezőt arra, hogy a Fejér megyei borász-élet elkötelezett támogatójaként és résztvevőjeként felállíttassa azt az emlékművet, amelynek otthona – a kápolnásnyéki Halász-kastély – mostantól minden esztendőben a legjobb megyei borok ünnepének helyszíne is lehet. De kezdjük az elején: az országgyűlési képviselő egy régiségvásáron látta meg a cirádás keresztet, amely az alapja, pontosabban teteje lett annak a szobornak, amelynek elkészítésére a kápolnásnyéki Richter Ferenc szobrászművészt kérte fel. A szobrot – egy szőlőindákkal átölelt oszlopot, tetején a kereszttel – szombaton avatta fel a kastély parkjában, Győrffy Balázs országgyűlési képviselő társa, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke segédletével. Az eseményt hagyományteremtő célzattal rendezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezete és a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány, mégpedig azért, hogy díjazza annak a megyei kamarai borversenynek az 56 résztvevőjét, akik között pezsgőgyártókat és borkészítőket is találhatunk. Ez alkalommal tíz aranyérmest, valamint több ezüst és bronzérmest köszöntöttek a díjátadón, amelyen a legjobbak a most felavatott szobor kicsinyített mását kapták emlékül, melyet Győri Ilona keramikus készített.


Az eseményen a szakemberek előadásokat is meghallgathattak – mielőtt megkóstolták volna egymás versenyeztetett borászati alkotásait. Mészáros Kálmán, a Nébih Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának vezetője arról beszélt, előzetesen mi várható az idei évjárattól. – A 2018-as év februárjában, márciusában arról beszéltünk, hogy el fog fagyni a szőlő a nagy hideg miatt. Mindenki várt. Ezzel ellentétben a rügyek nem fagytak el, sőt, a hirtelen beindult vegetáció és a nagy meleg miatt szinte a második permetezéssel kezdtünk – emlékezett vissza az év elejére a szakember. Idén 20 százalékkal több termés érett, a szőlőtermesztési munkásokból azonban nem lett több – a szakemberhiány tehát a tőkék mellett is éreztette hatását. Az előadásból kiderült: a nagy meleg után jó volt a virágzás, a folyamatos meleg miatt pedig optimális feltételek alakultak ki ahhoz, hogy jó termésalap képződjön. Amelyet még a Medárdkor érkezett negyvennapos eső sem tudott elmosni. A sok fürt a jó termés ígéretét hordozta magában, amelynek reményét kezdik visszaigazolni a két-három héttel korábban szüretelt korai fajták minőségi eredményei. Persze a borászok félelmei még nem múlhattak el, ott vannak még a közepes és késői fajták, melyek kapcsán továbbra is van min izgulni. – Az első borok azonban készen vannak, büszkén állíthatjuk, hogy az idei év megint szép lett – fejezte be előadását a szakember.

Az aranyérmes borok a következők:

Molnár Borház, Mór, Generosa 2017
Molnár Borház, Mór, Paulus Extra Dry pezsgő
Molnár Borház, Mór, Chardonnay 2017
Molnár Borház, Mór, Rozé gyöngyözőbor 2017
Csóbor Pincészet, Agárd, Kékfrankos rozé 2017
Csóbor Pincészet, Agárd, Caberet Sauvignon 2017
Vécsei Pincészet, Mór, Merlot 2015
Geszler Pincészet, Mór, Zenit 2016
L. Simon Borászat, Agárd, Sauvignon Blanc 2017
Lics Pincészet és Szőlészet, Pákozd, Cabernet Sauvignon 2016

forrás:feol.hu

Gyorssegély a Velencei-tó Környéki Nagycsaládosokért és Rászoruló Családokért Alapítványnak

2018. szeptember 24-én felháborító esemény, vélhetően bűncselekmény történt a Velencei-tó környéki rászorultakat segítő alapítvány azon raktárában, ahol a felajánlott adományokat tárolják. Fényes nappal, az ott dolgozó önkéntesek figyelmét elterelve megrongálták a klubházban lévő adományraktár hátsó részét, betörtek, ellopták az értékesebb tárgyakat, de az ott hagyottakat is megtaposták, összetörték és szétdobálták az elkövetők.

A rendőrségi feljelentést remélhetőleg gyors nyomozás és a tettesek kézre kerítése követi majd. A rongálási kár fedezésére és a raktár újra zárhatóságának érdekében a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány (VTKA) 50 ezer forintot ajánlott fel, amit még a mai nap délelőttjén a károsult alapítvány képviselőjéhez eljuttat.

 

 

Kápolnásnyék, 2018. szeptember 25.

dr. Kazai Viktor, a VTKA kuratóriumi elnöke
L. Simon László országgyűlési képviselő, a VTKA alapítója

Magyary-szobrot avattak a Halász-kastélyban

A nemzetközi hírű szakember, egyetemi tanár, Magyary Zoltán szobrát leplezték le szombaton a Halász-kastély parkjában.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány által szervezett eseményen elhangzott: Magyary Zoltán a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű, iskolateremtő tudósa, egyetemi tanár volt, és születésének 130. évfordulója szolgáltatta az apropót a szobor elkészítéséhez, felállításához. Ehhez támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség adott.

A megjelenteket L. Simon László író, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd kifejtette, hogy nem véletlenül került egymás közelébe Széchenyi István, Klebelsberg Kunó, valamint most Magyary Zoltán szobra. Az évforduló csak egy alkalom, ám az említett hármas megörökítésével olyan politikusoknak állítottak emléket, akik mindig példaképül szolgálhatnak. Három történelmi jelentőségű személyről van szó, s ezt az életpályák is mutatják. A szoborral nem csupán a nemzetközi hírű szakember, hanem a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők előtt is tisztelegnek.

Balról Blaskó János, Navracsics Tibor és L. Simon László a szobornál 
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa – aki annak idején, még miniszterként közreműködött a magyar közigazgatás megreformálásának szándékával született Magyary-program kidolgozásában, elindításában – a tudós embert méltatva elmondta: életpályája összefonódott a közigazgatással. Úgy gondolta, hogy annak modernizálása segíthet a magyar állam kiemelkedésében, s az akkor legkorszerűbb eszmék szerint szervezte újjá a közigazgatást.

– Magyary hitt az üzemszerűségben, de felmérte az emberi kapcsolatok jelentőségét is. Életműve erősnek és tartósnak bizonyult – fogalmazott Navracsics Tibor. Blaskó János szobrászművésztől megtudtuk: idejének, pályájának jó részét annak szentelte, hogy példaképül szolgáló emberek portréját formázza meg. Magyary esetében három különböző fotó alapján dolgozott, így nem volt könnyű dolga, ám megtette, amit tudott. A tatai születésű, tragikus körülmények között 1945 márciusában elhunyt egyetemi tanár, tudós szobrát végül L. Simon László és Navracsics Tibor leplezte le az alkotó jelenlétében.

forrás:feol.hu

Pogány Gábor Benő szobrai anyagból és fényből szőtt spirituális üzenetet közvetítenek

Pénteken délután a Dabasi–Halász-kastélyban Felmenők címmel Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotásaiból nyílott szabadtéri kiállítás.

A jóféle képzőművészek megnyitóit a legbiztosabban onnan lehet fölismerni, hogy valahol a háttérben mindig van egy asztal, amelyen könnyű lenvászon abrosz leng, azon egyszerű, apró üvegpoharak, mellettük pedig színezetlen, literes üvegekben áttetsző, tüzes folyadékok. A kápolnásnyéki kastély udvarán mindez rendelkezésre állt, ráadásul bográcsostul, amelyben galaburgyi rotyogott. A megnyitót követően a szobrász maga kanalazta az elébe járulók tányérjába az addigra sűrű tömbbé összeállt hamisítatlan pásztorételt. Adott belőle Lévai Anikónak, aki a megnyi­tóbeszédet tartotta, kapott egy adagot L. Simon László parlamenti képviselő is, akinek van némi része abban, hogy a kastély ma már nem az egykori téesziroda képét mutatja, és jutott Kazai Viktornak is, aki az ünnepélyes kezdőpillanatok után a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány nevében egy virágcsokrot nyújtott át Anikó asszonynak.

Pogány Gábor Benő

A művész Lévai Anikónak dedikál, L. Simon László (középen) társaságában
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

Mint megnyitójában az egyszerűen öltözött, üdítően természetes megjelenésű ­Lévai Anikó elmondta, nem titok, hogy szívéhez a szolnoki művészélet közel áll, ott töltött gyermekévei okán is. Elmondta, a művésztelep működése annak idején kihatott a város egészére, az utak mentén és a tereken egyre szaporodó műalkotások pedig jófajta ütközések lehetőségét teremtették meg, olyanokét, amelyek tizedszerre, századszorra is új gondolatokat, kérdéseket és válaszokat szültek az elsétáló szemlélőkben.

Pogány Gábor Benő

Cantata Profana 
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

Szolnok után Pogány Gábor Benő négy szobra most a Dabasi–Halász-kastély udvarán is megtekinthető lesz a nyár folyamán – bár a fehérváriaknak abban a szerencsében van részük, hogy az alkotó Aba-Novákot ábrázoló remekét a romkert bejáratánál is szemügyre vehetik.

Pogány Gábor Benő

Pogány Gábor Benő Kapuőrző című szobra–a többihez hasonlóan –nagy kifejezőerővel szólítja meg a szemlélőket. 
Fotó: Koppán Viktor/ Fejér Megyei Hírlap

A Kápolnásnyéken látható négy szobor mindegyike külön figyelmet érdemel. Az alkotások szimbolikája összegző, kifejezésmódjuk rendkívül erős, karakteres – miközben motívumaik az archaikus tudattalan képeit megrázó erővel jelenítik meg. Kevés ennyire jó kortárs van, érdemes odalátogatni.

Forrás: feol.hu 

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGJÁRÓ GÖMBSÁTRA A KÁPOLNÁSNYÉKI HALÁSZ-KASTÉLY UDVARÁN

Az I. világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A Nagy Háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum a háború centenáriumi éveiben országjáró múzeumkörútra indult, hogy az I. világháború korát bemutassa azoknak, akik egy-egy vidéki városban vagy ahhoz közel élnek. A gömbsátor következő állomása a kápolnásnyéki Halász-kastély lesz június 9-14 között.

2018 június 9-én, 16 órakor Schmidt Mária az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyitja meg a különleges tárlatot. Köszöntőt mond L. Simon László országgyűlési képviselő, író és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Többes számban: a kiállítás címe is arra utal, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a férfiak, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenki élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett: aki nem fegyverrel, az otthonmaradóként áldozatos munkájával. A világpusztítást követően új, modern világ épült, amely már semmiben nem hasonlított a korábbihoz.

A múzeumi világban kitűnő példák születtek már a távolabbi közönséghez közelebb vitt vagy a városi közösségi terekben felállított kiállításokra, de olyan még nemigen volt, hogy igazi múzeumi tér szülessen egy település közepén. A 18 méter átmérőjű, félgömb alakú sátorban a látogatók nem hagyományos kiállításba lépnek be, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet megismerni a korszakot.

Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen különleges építményben újfajta elemekkel is lehet kísérletezni. Ezért kapott helyet a kiállítótérben a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi; a hosszú, békés 19. századot megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta; a háborús propagandahivatalra utaló, hatalmas írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. 

Az országjáró kiállítás fontos célja, hogy az iskolás korosztály is megismerje, milyen volt az I. világháború kora. A Nagy Háború ugyanis egyetlen magyar családot sem kímélt, lezárása pedig Magyarország 20. századi sorsát is jelentősen befolyásolta. Az emlékév kezdetén számos rendezvény és program foglalkozott a témával, de fontos, hogy a háború lezárásának évfordulóján is felidézzük a száz éve történteket, és ez a tudásanyag azokhoz is eljusson, akik azóta tanultak róla a közoktatásban. Ezért a helyi iskoláknak szakvezetést is szervezünk.

A kiállítást létrejöttét a – Magyar Nemzeti Múzeum mellett – az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a befogadó városok, települések és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatta. A kiállítás koncepciójának megalkotója, forgatókönyvírója és főkurátora Császtvay Tünde irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, osztályvezetője; szakmai munkatársa Végh Katalin, a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese. A látványtervet Bátonyi György alkotta meg; a vizuális látvány, arculat és grafika Kellényi Kata munkája.

A gömbsátor kiállítás 2018. június 9-től 14-ig, 10.00-21.00 óráig, ingyenesen látogatható a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarán.

Ívek és hajlítások – Megnyílt Szűcs László szobrászművész kiállítása

Péntek este nyitották meg Szűcs László szobrászművész kisplasztikákat felvonultató kamarakiállítását a Halász-kastélyban.

Bevezetőt mondott Wehner Tibor író. Mint elmondta, Szűcs László kőszobrász–restaurátor szakon szerezte diplomáját.

Fotó: Koppán Viktor Dávid/Fejér Megyei Hírlap

Egyensúlyban tartja a művészt, a mesterembert, átmenetet képez múltból a jelenbe, ahogyan a régmúlt szobrainak figuratív formavilága tükröződni látszik saját nonfiguratív plasztikáiban, csakúgy, mint az alapanyagok tekintetében, amint például durva mészkőből féldrágakőre vált. Szűcs László alapvetően óriási méretekkel, hatalmas kövekkel dolgozik, melyeket hihetetlen könnyedséggel ível, hajlít és csavar.

forrás: feol.hu

Művészetközelben Kápolnásnyéken – egy tárlat, ahol robbannak a színek

A nagy sikerű Ferenczy-kiállítást követően május 5-én újra különleges gyűjteményt mutat be a kápolnásnyéki Halász-kastély. A szombaton nyílt tárlaton a világ gazdagításának és jobbításának szándékából fakadó Cziráki-lenyomatok, valamint a győri utcák és a Rába-part kalapos, pipás „tóváris“ alkotásai csodálhatók meg. A Művészetközelben című kiállítás szeptember 28-ig látogatható.

Cziráki Lajos képei élettörvényének kifejezői. A világ gazdagításának, jobbításának szándékából fakadó lenyomatok. A lelki finomságokra érzékeny, a szellemi kalandokra és a békére vágyó, a természetet csodálva szerető, a nőket mélységesen tisztelő, s mindenekelőtt: a transzcendens felé vonzódó személyiség munkái láthatóak azon a kiállításon, amely szombaton délelőtt nyílt a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Cziráki alkotásai mellett fellelhetők a tárlaton a Kisalföld festőjének, Tóvári Tóth István győri művésznek a művei is. A semmilyen csoportosuláshoz nem tartozó alkotó munkásságát az élet szülte képek jellemzik. Határozott, kemény ecsetvonások, „robbanó” színek jelennek meg realista képein. Jellegzetes kalapos, pipás „tóváris“ alakja a győri utcák, a Rába-part üde színfoltja volt hosszú évtizedeken keresztül. A festészet győri mestereinek Művészetközelben című tárlata hálás program mindazoknak, akik a május virágzó színpompájában igazi kulturális felüdülésre is vágynak.

Egy cégcsoportanak és a Velencei-tavi Kistérségi Alapítványnak köszönhetően jöhetett létre a kiállítás, melynek megnyitóján L. Simon László országgyűlési képviselő, az alapítvány létrehozója köszöntőjében kiemelte: Paár Attila, a cégcsoport tulajdonosának mecénási tevékenysége nélkül egy-egy térség kiemelkedő kulturális eredményei nehezen jutnának tovább a megyehatárokon. Nagy örömmel üdvözölte, hogy két kimagasló tehetségű győri képzőművész alkotásai Fejér megyében, a Velencei-tó partján, a Halász-kastélyban szélesebb körben elérhetővé, megcsodálhatóvá váltak. Borkai Zsolt, Győr polgármestere, a kiállítás fővédnöke pedig kiemelte, hogy a kultúra ápolása és támogatása kiemelten fontos feladat, amelyben a magángyűjtőknek épp olyan lényeges szerepe van, mint egy nagyvárosnak.