KDOP-2.1.1/B-12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése
Az alapítvány tervei között szerepel olyan kulturális szolgáltatások nyújtása, olyan intézmények létrehozása, amelyek megfelelnek a kulturálódni is vágyó turisták igényeinek, illetve a minőségi turizmus elvárásainak. Ennek megvalósítása érdekében vállalta a műemléki védelem alatt álló kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély hasznosítását, és annak tulajdonosával együttműködve folyamatosan keresi azon pályázati lehetőségeket, amelyek segítségével a kastély felújítása, fejlesztése, ill. kulturális-idegenforgalmi centrummá történő alakítása megvalósítható. Ebbe a munkába kapcsolódott be a Velencei-tavi kistérségben fontos kulturális tevékenységet folytató Zsongó Bárka Egyesület, amely szintén részt kíván venni a kastély felújításában és hasznosításában. A felújítást követően a kastély épülete múzeumnak, közérdekű kiállítóhelynek és közösségi térnek adhat helyet.
A kastély története
Kápolnásnyéki Balassa András 1703-ban örök áron eladta nyéki és pettendi birtokait nagygyőri Kutas Istvánnak és Ferenczy Györgynek. A Kutas családnak hét lánya volt, így birtokai hétfelé oszlottak leányági öröklés révén. Így jutottak a chernelházi Chernel, a Telegdi Csanády, a Kazay, a Jablonczay, a Székely, a kenesei Kenessey és a Ravazdy családok egyenként 1000 katasztrális holdnál nagyobb földterületekhez.
Ezen családok egyik örököse volt a Saáry família, amelynek Julianna nevű tagja nagysarlói Magyary-Kossa Péter felesége lett. Lányuk, Magyary-Kossa Anna kezével került a Dabasi Halász Sámuel kezére a birtok a 19. század első felében.
A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, 1669-ben nemesi címet nyert Dabasi Halász családnak az előnevet adó Dabas településen nem kevesebb, mint 18 kúriája áll. A família nemesi levelét 1818-ban hirdették ki Fejér vármegyében. Itteni kúriájukat nem tudni mikor emeltették, valószínűleg a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.
A házaspár lányát, Antóniát Dabasi Halász Lázár vette feleségül. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Schweidel József tábornok, aradi vértanú lányát Halász Gedeon vette feleségül. (A lányt itt temették el a Pázmánd-forrás melletti – azóta kifosztott – kriptában.)
A 19. Század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is.
Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta. Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között. Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott.
A kastély leírása
A kastély szabadon álló, földszintes, L-alaprajzú épület, amelyet manzárdtető borít. Főhomlokzata 2+1+A+1+2+1 osztású. Középrizalitja felett attika látható, amelyet a Dabasi Halász címer díszít, tetején hat kőváza áll. Az ajtó felett vas tetőeresz húzódik, a szegmensíves záródású ablakokat kosárrács díszíti. A homlokzat jobb sarkán négyzetes, zömök, egyemeletes, lapos sátortetős – egykor kupolás – torony áll. (Az archív képek tanúsága szerint a falakat régen sokkal gazdagabb homlokzati díszítés borította.) Hátsó homlokzatának vakolatdíszítése hasonló a főhomlokzatéhoz, középen kéttengelyes, attikás rizalit lép elő a fal síkjából. A hátranyúló szárny udvari oldalán ión oszlopok által tartott mellvédes, félkörívesen kiemelkedő, nyitott középrész húzódik. Az épületet palatető fedi.